Az űrkrumpli: a Psyche űrszonda újra begyújtotta plazmahajtóműveit

Az űrkrumpli: a Psyche űrszonda újra begyújtotta plazmahajtóműveit
A 640 milliárd forintos Psyche-küldetés célpontja egy ritka, fémben gazdag aszteroida a Mars és a Jupiter között. Az űrszonda négy elektromos, xenonnal működő plazmahajtóművel van felszerelve, amelyek jóval kevesebb üzemanyagot igényelnek, mint a hagyományos rakéták. Ezek a hajtóművek ugyan kisebb tolóerőt nyújtanak, de hosszú évekig folyamatosan működhetnek, így jelentős sebességváltoztatásra képesek, hogy az űrszonda manőverezni tudjon a Naprendszerben.

Váratlan technikai hiba és gyors elhárítás

2023 októberében indult hatéves útjára a Psyche (Pszükhé), amikor idén áprilisban hirtelen leálltak a hajtóművei – a xenon üzemanyagot szállító csőben nyomásváltozást érzékelt a rendszer, ezért automatikusan kikapcsolta a hajtóműveket. Szerencsére a tervezők plusz üzemanyagvezetéket is beépítettek. Május végén a földi irányítás átkapcsolt a tartalék vezetékre, majd sikeres tesztégetések után, június elején újraindították a hajtóműveket. Az elemzések szerint a fővezetékben egy szelep hibásodhatott meg, de a tartalékrendszerrel most ismét teljes értékű az űrszonda meghajtása.

Kritikus 2026-os Mars-mellékszáguldás várható

A Psyche (Pszükhé) a tervek szerint következő jelentős mérföldkövét 2026 májusában éri el, amikor a Mars mellett elsuhanva annak gravitációját használja ki, hogy lendületet vegyen a végcélig. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2029-ben pályára állhasson az aszteroida körül. Ott az űrszonda szenzoraival feltérképezi a felszínt, megméri az alakját, tömegét, gravitációs mezőjét és elemi összetételét is. A teleszkópos megfigyelések szerint a Psyche mintegy 226 km átmérőjű, ami nagyjából Massachusetts szélességének felel meg, formája pedig inkább egy krumplihoz hasonlít, mint szabályos gömbhöz.

Fémes titkok nyomában

A Psyche (Pszükhé) az első olyan M-típusú, fémben gazdag aszteroida, amelyet bármilyen űreszköz meglátogat. A tudósok szerint főként vasból és nikkelből állhat, és jelentős új ismereteket hozhat a korai Naprendszer formálódásáról. A hiba gyors elhárítása példás NASA-mérnöki munka: robusztus felépítés, biztonsági tartalékok, csapatmunka. Ugyanakkor fennáll a veszély, hogy a tartalék szelep is ugyanarra a hibára hajlamos lehet – ezt a csapat már elővigyázatosan vizsgálja, és készül a lehetséges problémákra.

2025, adrienne, arstechnica.com alapján

  • Te hogyan oldanád meg, ha hiba történne egy fontos projektben?
  • Szerinted mit jelent felelősségteljesen dönteni ilyen helyzetben?
  • Te bízol abban, hogy a tartalék megoldás is működni fog hosszú távon?




Legfrissebb posztok