
Izgalmas felhősorok és örvények az Alaszkai-öböl felett
2026. március 19-én, a csillagászati tél utolsó napján, a Terra műhold MODIS-műszere rögzítette, ahogy a felhők sávokba rendeződnek és örvénylenek az óceán felett. Az átlagosnál hidegebb idő, közepes vagy erős havazással párosulva, különösen a part menti területeken volt jellemző. Fentről nézve jól látszott, mennyire instabillá vált a légkör, és mennyire szokatlan mintázatot vett fel a felhőzet az óceán fölött.
Konkrétabban, alacsony légnyomás uralkodott az öböl fölött, míg Kelet-Oroszország és Észak-Alaszka felett magas légnyomás volt. Ez a mintázat sarkvidéki hideget sodort délkelet felé, az Alaszka-félsziget irányába.
Felhőutak, örvények és sziget-hatás
A hideg, száraz levegő, ahogy átáramlott az öböl melegebb vizén, úgynevezett felhőutakat hozott létre – ezek a szél irányával párhuzamos, hosszú, vékony felhősávok. Beljebb az óceán fölött ezek a sorok nyíltcellás felhőzetté alakultak, kör alakú, üres terek körül húzódó, vékony felhőfalakká. Érdemes kiemelni, hogy Unimak-szigetnél – az Aleut-szigetek legkeletibb tagjánál – klasszikus von Kármán-féle örvényutcák is megfigyelhetők voltak, amelyeket az erős szél okozott, miközben megkerülte a kiemelkedő szigetet.
Sarki vihar, hózápor, mennydörgés
Az egyik leglátványosabb jelenség 300 kilométerre Anchorage-tól délnyugatra bontakozott ki: egy nagy, örvénylő felhőrendszer, egy úgynevezett sarki ciklon formájában. Ez a kicsi, de erőteljes vihar trópusi viharerősségű szelet, havazást és ritkaságszámba menő zivatarokat is okozott a középpontjában.
Hosszú, zord hónap, újabb viharokkal
Márciusban egész Alaszka rendkívüli hideggel és ismétlődő viharos idővel szembesült. Április végére ugyan már enyhültek a fagyok, de továbbra is zivataros, esős periódus fenyegette a középső és délkeleti régiókat, ahogy egy újabb atmoszférikus folyó közeledett.
