Mi az El Niño és hogyan jön létre?
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi övében 2–7 évente ismétlődő, természetes ciklus. Ilyenkor a tengerfelszín hőmérséklete akár 2–2,5 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlagot az Egyenlítő környékén, különösen a keleti régióban. Ez a szokatlan melegedés a Föld egészének hőmérsékletét is megemeli, az utóbbi évek rekordjait is részben El Niño-eseményekhez köthetjük.
A meteorológusok négy fő kategóriába sorolják az El Niño-t: gyenge (0,5–1 °C emelkedés), közepes (1–1,5 °C), erős (1,5–2 °C) és nagyon erős (2 °C felett). Igazán jelentős, nagyon erős El Niño csak minden tizedik–húszadik évben fordul elő.
Idén különösen gyors az átmenet
Az idei helyzet abban szokatlan, hogy kifejezetten gyors átmenet zajlik: a La Niña-ból (amikor a Csendes-óceán keleti felében alacsonyabb a vízhőmérséklet, mint az átlag) rövid idő, nagyjából egy év alatt fejlődik ki egy erős El Niño. Korábban főleg El Niño-ból La Niña felé zajlottak gyors váltások, ilyen irányú váltás azonban sokkal ritkábban történik. A jelenlegi becslések alapján 90% az esélye, hogy az El Niño őszre teljesen kibontakozik, és 50%, hogy ebből egy erős vagy akár nagyon erős esemény lesz. Arra is 25% az esély, hogy ez lesz minden idők egyik legerősebb El Niño-ja.
Miért nehéz előrejelezni?
Tavasszal különösen bizonytalan az előrejelzés, mivel a tenger és a légkör közötti kapcsolat ilyenkor gyengébb. Emiatt a kaotikus időjárási elemek – például hirtelen szelek – könnyen eltéríthetik az előrejelzést. Idén azonban ezek ellenére is kivételesen kedvezőek a feltételek: semmi nem utal arra, hogy a kialakuló El Niño-t bármi meghiúsíthatná. A keleti Csendes-óceán vízhőmérséklete rohamtempóban emelkedik.
Lehetséges okok és az éghajlatváltozás szerepe
Az okokat egyelőre csak találgatni lehet, a végleges magyarázatra az esemény végén derülhet fény. Egyes kutatások szerint az éghajlatváltozás gyorsíthatja ezeket a szélsőséges váltásokat, de ezt további vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Hatások a globális éghajlatra és élelmiszerrendszerekre
Egy erős El Niño az egész bolygón drámaian megemeli az átlaghőmérsékletet, amit csak tovább fűt a hosszú távú melegedési tendencia. Ennek eredményeképp ismét megdőlhetnek globális hőmérsékleti rekordok, ahogy 2024-ben is történt.
Az áramlat számos közvetlen és közvetett következményt hoz magával. A Csendes-óceán keleti része, például Peru partjai közelében, tápanyagban gazdag „hideg nyelv” zónája jelentősen lecsökken, ami súlyos halászati válságot okozhat. A trópusok melegedésével a halállomány északabbra húzódhat, a hidegvízi fajok – például a lazac – száma pedig visszaeshet. A mezőgazdaságban Latin-Amerika, Indonézia és Ausztrália egyes területein aszály, terméskiesés, élelmiszerhiány várható, és nő a bozót- és erdőtüzek kockázata.
Az óceánok felmelegedése miatt tömeges lehet a korallfehéredés is, ökológiai katasztrófákat okozva.
Az El Niño hatása az Egyesült Államokban
Az USA déli régióiban általában több csapadék és hó várható télen, ami könnyítést hozhat az aszályos térségeknek – bár az északabbra fekvő régiók aszályai változatlanul fennmaradhatnak. Nyáron csökkenhet az Atlanti-óceán hurrikántevékenysége, ugyanakkor a Csendes-óceán partvidékén gyakoribbá válhatnak a heves viharok, sőt, a nagy esőzések áradásokat is okozhatnak, főként Kaliforniában.
Az El Niño előnye, hogy csökkentheti a szárazságot, ugyanakkor egy erős esemény növeli az áradások valószínűségét – így egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget a vízgazdálkodásban.
Hogyan lehet felkészülni?
Kormányzatoknak, gazdáknak, halászoknak érdemes előre felkészülniük az El Niño nyomán várható kockázatokra: több eső, özönvízszerű áradások, aszály vagy tengerhullámok is előfordulhatnak, a konkrét helyszíntől és az esemény erősségétől függően. A Föld néhány hónapon belül újabb szélsőséges időjárási hullámot tapasztalhat meg, amellyel mind a gazdaság, mind a természet rövid időn belül szembesülhet.
A szakértői tanács: érdemes a tudományos adatokra figyelni, nem a szenzációhajhász hírekre. Bár a pontos erősség még bizonytalan, az El Niño már szinte biztosnak tűnik — a hatásai pedig alapjaiban alakíthatják át az időjárást 2024–2025-ben.
