A Panama-csatorna: az új kereskedelmi háború hadszíntere

A Panama-csatorna: az új kereskedelmi háború hadszíntere
Az elmúlt években a Panama-csatorna folyamatosan kihívásokkal nézett szembe: extrém időjárás, az El Niño-jelenség okozta vízszintválság, most pedig az amerikai–kínai kereskedelmi háború rengeti meg a világ egyik legfontosabb kereskedelmi kapuját. Az USA keleti partjára tartó konténeres tengeri szállítmányozás számára kulcsfontosságú csatorna most komoly visszaeséssel nézhet szembe Donald Trump elnök Kínát sújtó vámtarifái és az amerikai megrendelések hirtelen csökkenése miatt.

Kereskedelmi forgalom és veszteglő hajók

Az amerikai konténerforgalom 40%-a a Panama-csatornán halad át évente, mintegy 98 ezer milliárd forint értékű árut mozgatva. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és Kína a két legnagyobb használója a csatornának, melynek szerepe az utóbbi években tovább nőtt az ellátási láncok globális átrendeződése miatt. A Panama-csatorna Hatóság tavaly 3,38 milliárd dollár (közel 1225 milliárd forint) bevételt ért el, és minden évben növeli a profitját 2017 óta, függetlenül az időjárási viszontagságoktól.

Tarifák, lemondott szállítások, recesszió veszélye

Trump 145%-os vámtarifái a kínai árukra május 27-én érkeznek meg az USA kikötőibe – figyelembe véve, hogy a tengeri szállítás Ázsiából négy-hat hétig tart. Ez a bizonytalanság már most óriási visszaesést okozott az amerikai importban: a Project44 adatai szerint 300%-kal nőtt a törölt hajóutak száma Kína és az Egyesült Államok között Trump úgynevezett „felszabadítás napja” (Liberation Day) vámbejelentése óta, április 2-tól.

A nyugati parti kikötők már megérezték a visszaesést, a keleti parton pedig csak most kezdődik a hatás. A kínai gyárakból érkező megrendelések csökkenése miatt egyszerűen kevesebb konténert kell tengerre küldeni. Csak az ázsiai–észak-amerikai keleti parti útvonalon több mint 261 ezer TEU-nyi (20 lábas egységkonténer) kapacitás esett ki az elmúlt hat hét során. Mivel a Panama-csatorna bevétele az áthaladó hajók és konténerek számán múlik, a visszaesés jelentős hatással lesz rá.

Politikai harc az ellenőrzésért

A Panama-csatorna a modern világ hét csodájának egyike, de mára az USA és Kína közötti befolyási harc frontvonalába került. Trump azt állítja, hogy Kína túl nagy befolyást szerzett a kulcsfontosságú kikötők felett, és az Egyesült Államok vissza akarja szerezni az ellenőrzést, miközben arról is panaszkodik, hogy Panama túl magas díjakat számol fel. Ezeket a vádakat a kínai és a panamai kormány rendre tagadja.

Az elmúlt hónapokban magas rangú amerikai politikusok – köztük Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter – is találkoztak a panamai vezetéssel, hogy újratárgyalják a kapcsolatok feltételeit. Louis Sola, az amerikai Szövetségi Tengeri Bizottság tagja szerint Panama az elmúlt öt évben egyre közelebb került Kínához, és egyre távolabb az Egyesült Államoktól.


Panamai válasz: nyitottság, semlegesség

Ricaurte Vásquez, a Panama-csatorna igazgatója hangsúlyozza: a csatorna üzleti modellje a világ minden szereplője számára egyformán nyitott, nincsenek eltérő díjszabások, és minden hajó szabadon áthaladhat – így működik a semlegességi egyezmény is. Hozzáteszi, hogy a valódi irányítást nem kínai cégek gyakorolják, ezt alaptalan vádnak tartja.

A lehető legnagyobb nyugalom és higgadtság megőrzésére törekednek Washington viharos hangulatában, miközben továbbra is elemzik az amerikai lépések hatásait, hiszen a világ legnagyobb gazdaságának döntései mindenhol éreztetik a hatásukat.

2025, adminboss, www.cnbc.com alapján



Legfrissebb posztok