Drasztikusan csökkenő követelmények
Korábban minimum több százezer (vagy akár egymillió) qubit szükségességéről beszéltek, mostanra viszont a kvantumszámítógépes támadásokhoz szükséges számítási kapacitás elméletben öt nagyságrenddel csökkent. Egy, körülbelül 26 000 qubittel működő, semlegesatom-alapú gép képes lehet az ECC-256 algoritmust – amely a Bitcoin és az Ethereum blokkláncait védi – mindössze tíz nap alatt feltörni. A hagyományos pénzügyi szektorban elterjedt RSA-2048 ugyan jóval több, körülbelül 102 000 qubitet és három hónapnyi számítást igényelne, de így is fényévekkel közelebb került a reális veszélyzónához.
Közvetlen veszély a kriptóra
A kvantumszámítógépekben a qubitek száma nem a sebességet méri, hanem a rendszer komplexitását, hasonlóan ahhoz, ahogyan a chipek tranzisztorainak vagy magjainak számát adják meg. Az új eredmények szerint mára már nem az a kérdés, hogy egy ilyen rendszer képes lesz-e Bitcoin- vagy Ether-magánkulcsokat visszafejteni, hanem az, hogy a kriptoipar időben tud-e váltani kvantumálló algoritmusokra, mielőtt a támadások ára elérhető szintre csökken.
Mindazonáltal nem minden kriptotárca érintett azonnal. Bár az aktív, azaz rendszeresen használt tárcák gyors feltörése (például élő bitcoin-tranzakciók elleni támadás) még nem reális, a korábban feltöltött, régóta mozdulatlan címek – amelyeken közel 6,9 millió BTC pihen – hosszú távon komoly kockázatban vannak.
Mögöttes érdekek és jövőbeli bizonytalanságok
Érdemes kiemelni, hogy a friss tanulmányt jegyző szakemberek mind résztulajdonosai az Oratomic nevű kvantumtechnológiai startupnak, sőt többségük ott is dolgozik. Mindez egyszerre iránytű és üzleti üzenet.
Ennek fényében a fő kérdés már nem az, hogy a kvantumszámítógépek feltörhetik-e napjaink kriptográfiai rendszereit, hanem az, hogy a blokklánc- és pénzügyi ipar időben lép-e, készülve egy olyan jövőre, ahol akár tízezer qubitnyi kvantumerő is elég vagyonok lenullázásához.
