Fókuszban a Hold déli pólusa
A NASA az emberes űrkutatás erőforrásait a holdbázis fejlesztésére összpontosítja. Az elkövetkező években a tervek szerint félévente landolna legénység a Holdon, hogy feltárják a déli pólus krátereiben feltételezett vízjég- és ásványkészleteket – ezek kulcsfontosságúak lehetnek a tartós jelenlét és a jövőbeli Mars-missziók szempontjából. Ebből adódóan csökkentik a Nemzetközi Űrállomás eddigi prioritását, helyette magáncégek építenek majd új, kereskedelmi űrállomást a Föld körül.
Artemis-küldetés: rakéták és prototípusok
Már idén, április 1-jén indulhat négy űrhajóssal az első újkori Artemis-holdküldetés, amely a Space Launch System (SLS) óriásrakétát és az Orion űrkapszulát teszteli majd. Ha minden jól megy, a 2028-as Artemis IV lesz az első emberes holdraszállás több mint 50 év után. Ezenkívül két új holdi leszállóegységet fejleszt a SpaceX és a Blue Origin, amelyek próbajáratokat teljesítenek majd az Orionnal.
Műszaki és technológiai kihívások
A holdbázis kiépítéséhez legalább két tucat indításra lesz szükség 2028-ig: ezek között roverek, drónok, energiaellátó, kommunikációs és lakómodulok is szerepelnek majd. A Hold déli pólusán hónapokig tartó sötétség miatt a hagyományos napelemekkel nem lehet biztosítani a szükséges energiát, ezért radioizotópos generátorokat és hosszú távon egy atomerőművet is telepítenének.
Nukleáris korszak kezdete a világűrben
A NASA most először vállalja nyíltan a nukleáris meghajtást: a tervek szerint ez nemcsak a holdbázis energiaellátásához, hanem akár jövőbeli Mars-missziókhoz is elengedhetetlen lehet. Ennek köszönhetően jelentősen nőhet a tudományos küldetések energiaellátása és függetlensége.
Kihívások és verseny
A legfőbb akadály a rakéták fejlesztése és a rendszeres landolások üteme lesz. Az első években még az SLS-rakéta szolgálatára támaszkodik az ügynökség, de hosszabb távon a SpaceX Starship lehet a főszereplő – a cél, hogy egyre kevesebb üzemanyag-utántöltéssel tudjanak holdraszállást végrehajtani. Közben Kína saját űrprogramja is rohamléptekkel halad: Peking 2030-ra ígér emberes holdraszállást, sőt, könnyen lehet, hogy megelőzi is az amerikaiakat néhány hónappal. Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, most világűrbeli versenyfutássá vált.
