Rejtélyes övezet a kromoszómán
Az X-kromoszómán elhelyezkedő legnagyobb „sivatag” azt sugallja, hogy vagy az ott található gének kompatibilitási gondot okoztak evolúciós szempontból, vagy a neandervölgyi és modern ember közti kapcsolatokban volt egyfajta preferencia. Az új genetikai elemzésekhez három kutató, Alexander Platt, Daniel N. Harris és Sarah Tishkoff a Pennsylvaniai Egyetemről most a neandervölgyi géneket is átvizsgálták az X-kromoszómára fókuszálva – méghozzá összevetve afrikai populációkhoz tartozó, neandervölgyi DNS-ben szinte teljesen szegény emberek genetikai állományával. Kiderült, hogy a neandervölgyi X-kromoszómán is sokkal több a modern emberi eredetű DNS, mint máshol, ami arra utal, hogy jelentős arányban voltak olyan kapcsolatok, amelyekben neandervölgyi férfiak modern női társat választottak maguknak.
Mi befolyásolta az öröklődést?
Az X-kromoszóma öröklődése különösen érzékeny a természetes szelekcióra, hiszen a férfiak csak egy X-et kapnak anyjuktól, így a problémás gének rögtön felszínre törnek. Az egyik lehetőség, hogy a neandervölgyi X-kromoszómán lévő gének hátrányosak voltak, ezért az ilyen örökségek kivesztek. De az is lehetséges, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek keveredési mintázatai miatt alakult ki ilyen aránytalanság, főleg, ha többnyire neandervölgyi férfi és modern nő párosodott – ilyenkor kevesebb neandervölgyi X-kromoszóma öröklődik tovább, hiszen a férfi csak a lányainak adhat X-et.
Szexuális szelekció és örökség
A kutatók megállapították, hogy a modern emberi DNS a neandervölgyi X-kromoszómán ritkán tartalmazott olyan szakaszokat, amelyek fehérjéket kódolnak vagy szabályozó szerepűek, így kevésbé valószínű, hogy a természetes szelekció kifejezetten itt erősödött volna fel. Valószínűbbnek tűnik, hogy a magyarázat a preferenciákban keresendő: a neandervölgyi férfiakat különösen vonzották a modern női társak, és utódaik öröksége mindkét populációban fennmaradt. Az X-kromoszómán található sok modern eredetű DNS ezért nemcsak a párválasztási szokások, hanem a keveredés utáni utódok „favorizálásának” is következménye. Egymással keveredtek tehát a neandervölgyi férfiak és a modern nők, utódaik pedig a populációk között vándorolva biztosították, hogy a modern emberi X-kromoszóma mindkét csoportban elterjedt legyen – különösen a neandervölgyiek között.
A keveredés öröksége
Összegzésül: a genomok vizsgálata feltárta, hogy a neandervölgyi és modern emberi kapcsolatok korántsem voltak ritkák, ám a genetikai örökségünk teljesen másként őrzi ezeket az X-kromoszómán, mint a többi kromoszómán. A jelek szerint a neandervölgyi férfiak és a modern nők közti kapcsolatok, valamint utódaik szerepe sokkal jelentősebb volt, mint korábban gondolták. A modern emberi X-kromoszóma végül győztesen emelkedett ki ebből az ösztönös genetikai „párválasztási harcból”, nyomot hagyva mindkét embercsoport örökségén.
