Egy rendhagyó bolygórendszer
Ezúttal azonban a LHS 1903 nevű halvány vörös törpecsillagnál talált rendszer átírhatja ezt az elméletet. A McMaster Egyetem és a Warwicki Egyetem kutatói földi és űrteleszkópok adatainak kombinálásával négy bolygót azonosítottak. Az első három bolygó még nem okozott meglepetést: belül egy sziklás világ, kívül pedig két, a Neptunuszhoz hasonlító gázbolygó kering. Az Európai Űrügynökség CHEOPS műholdjának friss mérései viszont felfedtek egy negyedik bolygót is – LHS 1903 e-t –, amely a legtávolabb, a csillagtól távol eső pályán kering, és ráadásul kőzetösszetételű.
Így a LHS 1903 rendszer felrúgja a megszokott szabályt: a legkülső bolygó nem gázóriás, hanem sziklás égitest. Lényeges hangsúlyozni, hogy eddig több száz rendszerben megfigyelték a megszokott elrendezést, így ez a kivétel komoly fejtörést okoz.
Új magyarázatokat keresve
A kutatócsoport alaposan megvizsgálta a lehetséges okokat. Vizsgálataik szerint egyik forgatókönyv sem állta meg a helyét: sem egy óriási becsapódás nem szabadíthatta volna meg a gázburkától, pályaváltozás útján sem kerülhetett volna erre a helyre. Számítógépes szimulációk kizárták mindkét lehetőséget.
Így maradt egy váratlan megoldás: a bolygók nem egyszerre, hanem egymás után, más-más körülmények között születhettek meg. Az úgynevezett belülről kifelé történő bolygóképződés szerint a protoplanetáris korongban a bolygók egymást követve, eltérő gáz- és porviszonyok között alakulnak ki. Mire a LHS 1903 e formálódott, már annyi gáz elszökött, hogy nem alakult ki gázburka – így maradhatott sziklás.
A bolygók sokszínűségét mutatja
Lényeges hangsúlyozni, hogy egy ilyen különös bolygó felbukkanása sejteti: talán nem is olyan egyedülálló ez a mintázat a világegyetemben, ám a kutatók csak most kezdenek felfedezni hasonló rendszereket. Az újabb és egyre pontosabb távcsövek, módszerek révén mind gyakrabban tárulnak fel olyan bolygók, amelyek nem illeszkednek a megszokott modellekbe.
A LHS 1903 példája bővíti a galaxis bolygóinak sokszínűségéről alkotott képet, és arra készteti a tudósokat, hogy újragondolják, miként is keletkeznek világról világra a bolygók.
