Mi az a nano-hidroxiapatit?
A nano-hidroxiapatit (n-HA vagy n-HAp) egy mesterségesen előállított kalcium-foszfát vegyület, amely a fogkrémek mellett számos szájápolási termékben is megtalálható. Fő jellemzője, hogy szerkezete és összetétele hasonlít a fogzománcban természetesen előforduló hidroxiapatitra, és elsősorban a demineralizált, károsodott területeken épül be hatékonyan a fog szerkezetébe.
Fontos megjegyezni, hogy a hidroxiapatit – amelyből a nano változat származik – már régóta jelen van orvosi alkalmazásokban, míg a nanoméretű változata csak az utóbbi két évtizedben vált népszerűvé. Ezek a részecskék mindössze 20–80 nanométeresek, és sokkal kisebbek, mint a természetes fogzománcban található csatornák. Eredetileg a NASA fejlesztette ki az 1970-es években az űrhajósok csont- és fogveszteségének pótlására, Japánban pedig már az 1990-es évek óta használják szájápolásra.
Miért érdemes kipróbálni?
A nano-hidroxiapatitnak több előnye is lehet: segíthet a zománc remineralizálásában, csökkentheti a fogérzékenységet, gátolhatja a baktériumok megtapadását, valamint fehérítő és ragyogást fokozó hatással is bírhat. Képes betömni a mikroszkopikus repedéseket, és akár a kezdődő szuvasodást is visszafordíthatja.
Tudományos vizsgálatok szerint egy 10%-os hidroxiapatit-tartalmú fogkrém gyerekeknél ugyanolyan hatékony a szuvasodás megelőzésében és a fogak remineralizálásában, mint a fluoridos fogkrémek. Egyes kutatások 15%-os koncentrációnál jelentős érzékenységcsökkenésről számoltak be, különösen forró vagy hideg ingereknél már két–négy hét után.
Egy másik tanulmány azt igazolta, hogy 10% n-HA-t tartalmazó fogkrém éppen olyan jól véd a fogszuvasodás ellen, mint az 1450 ppm fluoridos változat. Külön előnye, hogy nem okoz fluorózist – tehát nem jelent veszélyt a fogakon megjelenő fehér vagy barna foltok formájában, amelyek túlzott fluoridbevitel esetén gyermekeknél jelentkezhetnek.
Meta-analízisek szerint a nano-hidroxiapatit kiváló fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és a csontpótlás, valamint a szuvasodás megelőzése terén is kiemelkedően teljesít. Hosszabb távú kutatások azonban még váratnak magukra.
Vannak kockázatok?
A helyzet akkor fordult óvatosabb irányba Európában, amikor az Európai Bizottság tudományos bizottsága jelezte: több adat kell arról, hogy a nanorészecskék rendszeres lenyelés vagy felszívódás esetén hosszú távon is biztonságosak-e, főként gyerekeknél. Emiatt bizonyos termékekben egyelőre korlátozták a használatát, de teljes tiltás nincs. A szájöblítőknél 10%-os koncentrációig elfogadott, aeroszolos termékekben viszont tiltott, hogy elkerüljék a tüdőbe jutás veszélyét.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a szervezetbe kerülve káros meszesedést okozna; a felvetett kockázat a szakértők szerint egyelőre csak elméleti. Elővigyázatosságból további kutatásokat sürgetnek a hosszú távú hatásokról.
Milyen koncentráció a leghatásosabb?
A legtöbb nano-hidroxiapatitos fogkrém 5% és 15% közötti koncentrációban készül, 10% körül pedig a tudományos kutatások szerint már optimális a hatékonyság és a stabilitás. Ugyanakkor nem minden múlik a mennyiségen: a részecskék minősége és a vivőanyag – vagyis az, hogyan jut el a hatóanyag a fogra – legalább ilyen lényeges. Egyes tanulmányok szerint már 5%-os koncentrációval is helyreállíthatók apróbb zománcsérülések, és bizonyos esetekben jobban működnek a hígabb, kisebb részecskés krémek.
Ki válassza, ki ne?
A döntés sokkal inkább a fogak állapotától és az egyéni igényektől függ. A fluorid továbbra is az aranyszabvány a szuvasodás megelőzésében, évtizedes, nagyléptékű vizsgálatok igazolják a hatékonyságát. Akinek magasabb a kockázata – gyerekeknél, rászoruló közösségekben, rosszabb szájhigiénia esetén –, érdemes maradni a fluoridos fogkrémnél. Akik viszont érzékenyek a fluoridra, tartanak tőle, vagy szeretnének biomimetikus, vagyis a természetes fogak struktúráját utánzó alternatívát, azoknak a nano-hidroxiapatit is jó választás lehet.
Különösen ajánlott lehet esztétikai kezelések vagy fehérítő kúra utáni érzékenységnél, illetve enyhébb szuvasodási hajlam esetén. Magas kockázat esetén a szakértők szerint egyes esetekben az is szóba jöhet, hogy valaki kombinált, fluoridos és n-HA-t is tartalmazó fogkrémet választ.
Ami a gyerekeket illeti, jelenleg a legtöbb szakértő 14 éves kor alatt továbbra is inkább a fluoridos fogkrémeket javasolja, hiszen ezek védik a maradó fogak fejlődését, és bizonyítottan a leghatékonyabbak a szuvasodás megelőzésében.
Működik-e valójában?
Az általunk megkérdezett fogorvosok szerint a nano-hidroxiapatitos fogkrémek valóban javíthatják a fogzománcot és csökkenthetik az érzékenységet, de fontos a helyes rendszeresség: napi kétszeri fogmosás, megfelelő tisztítás és rendszeres fogorvosi kontroll nélkül önmagában egyik fogkrém sem csodaszer.
A szakemberek hozzáteszik: továbbra sincs annyi nagyléptékű, hosszú távú klinikai vizsgálat, amely 100%-ban igazolná, hogy egyenértékű alternatíva a fluoridhoz képest, de a tapasztalatok ígéretesek.
Melyiket válaszd?
A végső döntés függ a szokásaidtól, a szuvasodási hajlamtól és attól is, hogy mit vársz a fogkrémtől. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a fogorvosodat: ő ismeri legjobban a fogaidat, és segít megtalálni a legmegfelelőbb megoldást – legyen az fluoridos vagy nano-hidroxiapatitos fogkrém. Mindenesetre a legfontosabb továbbra is: tisztítsd rendszeresen és alaposan a fogaidat, járj fogorvoshoz, és ne várj csodát egyetlen összetevőtől sem.
