MA 10:04

A gyógyszerkísérletek forradalma: nem kell többé a nulláról kezdeni?

A gyógyszerkísérletek forradalma: nem kell többé a nulláról kezdeni?
Tipikus eset, amikor egy gyógyíthatatlan betegség ellen keresik a hatásos gyógyszert, mégsem használják fel a korábbi tapasztalatokat teljes mértékben. Hihetetlen, de mégis igaz, hogy évtizedeken át a klinikai vizsgálatok során úgy tettek, mintha minden új kezelés teljesen ismeretlen terep lenne – mintha előtte soha nem történt volna semmi hasonló.

Kevesebb idő, kevesebb beteg: miért nem volt hatékonyabb?

Kezdetben a gyógyszerek engedélyezési folyamata úgy működött, hogy minden új szer minden egyes új vizsgálatánál a nulláról indultak. A korábbi tapasztalatokat, hasonló szerek adatait, évtizedes kutatási eredményeket egyszerűen nem számították be. Erre a merev szabályozásra a szakhatóság, az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság) biztonsági okokból ragaszkodott: tartottak attól, hogy a gyógyszergyárak csak a nekik tetsző, kedvező tanulmányokat hangsúlyozzák.

Az eredmény viszont az lett, hogy rendkívül költséges, lassú vizsgálatok születtek, gyakran újra és újra ugyanazokat az alapvető kérdéseket tették fel – és különösen a ritka betegségekben, ahol világszerte csak néhány száz embert lehet bevonni, sokszor lehetetlen volt a klasszikus, nagyszabású klinikai próbát lefuttatni. Gyerekek esetében emiatt olyan gyógyszereket is újra kellett vizsgálni, amelyek hatékonyságát a felnőttek esetében már évekkel korábban igazolták.

Mérföldkő: a régi adatok is számítanak

Most viszont fordulat következett be: az FDA végre engedélyezte az úgynevezett Bayes-statisztikai módszerek szélesebb körű használatát. Először adódik lehetőség arra, hogy a gyógyszergyárak ne csak az adott vizsgálat adataira támaszkodhassanak, hanem a korábbi kutatási tapasztalatokat, rokon gyógyszerek eredményeit, sőt a valós életből gyűjtött adatokat is beépíthessék a végső értékelésbe. A most megjelent iránymutatás még csak tervezet, de már egyértelműen jelzi az új irányt.

A Bayes-módszer lényege, hogy minden elérhető előzetes tudást, információt felhasznál, vagyis valószínűségi becslés alapján frissíti az egyes szerek sikerességi esélyeit. Ez lehetővé teszi például, hogy a felnőtteken szerzett adatokat a gyermekvizsgálatokban is hasznosítsák, vagy hogy több szer egyidejű tesztelése során a placebo-csoport adatait is beépítsék, növelve a vizsgálat hatékonyságát.

Mi változik a klasszikus módszerekhez képest?

A hagyományos klinikai kísérletek az ún. gyakorisági statisztikán alapultak: vagy sikerült elérni az előre megszabott p-értéket, vagy nem. Ez azt mutatta meg, hogy a véletlenhez képest mennyire volt valószínű a pozitív eredmény, de nem vette figyelembe, mit gondolunk előzetesen a gyógyszerről.

A Bayes-i megközelítés ezzel szemben adott valószínűséget rendel a gyógyszer hatékonyságához – például 94% az esélye, hogy tényleg hat. Így már a tapasztalat és a korábbi kutatások eredményei is befolyásolják a végső értékelést, a számítások pedig átláthatóbbá válnak.

Természetesen felmerül a veszélye annak, hogy a gyártók olyan „előzetes feltételezéseket” (priorokat) választanak, amelyek kedvezőbb képet festenek a szerükről. Ezért szigorú szabályok vonatkoznak a módszerek előzetes rögzítésére és a hatósági ellenőrzésre: már a vizsgálat előtt kell véglegesen eldönteni, mire támaszkodnak majd.


Az ALS és a Bayes-módszer sikere

A statisztikai viták tétje gyakran élet-halál kérdése. Az ALS (amyotróf laterálszklerózis) például egy halálos, gyors lefolyású idegrendszeri betegség, amelyben az amerikaiaknál évente mintegy 5 000 új esetet regisztrálnak. Itt sokáig folyamatos kudarcok érték a gyógyszerkísérleteket.

2019-ben az FDA rábólintott egy úttörő, kifejezetten Bayes-módszeren alapuló vizsgálatra, amelyben az országosan körülbelül hétezer beteg közül több ezret gyorsan be lehetett vonni, hiszen a résztvevők érezték: a tapasztalataik tényleg számítanak. A HEALEY-próbák (HEALEY ALS Platform Trial) lehetővé tették, hogy egy időben több gyógyszert is teszteljenek, és az eredmények akár a placebo-csoport adataiból is áthozhatók legyenek. Négy év alatt hét gyógyszert sikerült tesztelni, míg korábban legfeljebb kettőt.

A nagyobb rugalmasság veszélyei

A több adat és a rugalmasabb módszerek magukban hordozzák a visszaélés lehetőségét is. Egy közelmúltbeli tanulmányban az adaptív és Bayes-eljárásokat vizsgálták, és kiderült, hogy a próbák alig egyharmada használt független bizottságot a közbenső adatelemzéshez, és mindössze az esetek 6%-ában tartották titokban a statisztikai részleteket. Ezek nélkül nagyobb a veszély, hogy torzul az eredmény, vagy vakvágányra fut a kutatás.

Az FDA hangsúlyozza, hogy a szigorú ellenőrzések a Bayes-eljárások mellett is változatlanok maradnak: minden vizsgálati tervet a hivatal statisztikusai bírálják el, és a módszereket még a próba indulása előtt véglegesen rögzíteni kell.

Bátrabb cégekre van szükség

A végső kérdés, hány gyógyszergyár vállalja majd az újítás kockázatát. A mostani iránymutatás még nem végleges, társadalmi vita és hozzászólás várható, a végleges jóváhagyás nagyjából másfél évet vesz igénybe. Időközben a gyógyszergyárak – amelyek hagyományosan idegenkednek a bizonytalanságtól – lehet, hogy mégis maradnak a hagyományos módszereknél.

Mégis egyre több ország – köztük az Európai Unió – támogatja a Bayes-statisztikán alapuló fejlesztéseket, mert a legnagyobb nyereséget a ritka betegségekben és a gyerekek számára elérhető, gyorsabb, biztonságosabb gyógyszervizsgálatokban hozhatja az újítás. Az új módszerek már bizonyítottak, a kapu kitárult – most a cégek bátorságán múlik, ki lép át rajta először.

2025, adminboss, www.vox.com alapján

  • Te mit gondolsz, mennyire bízol az új gyógyszervizsgálati módszerekben?
  • Te mit tettél volna, ha te döntesz arról, mikor használjanak fel régi kutatási adatokat?


Legfrissebb posztok

MA 13:03

Az apró spinváltás felforgatja a kvantumfizika egyik alapjelenségét

A kvantumrészecskék viselkedése különleges mintázatokat mutat, amikor egymással kölcsönhatásba lépnek, és ezek a csoportos interakciók számos hagyományos fizikai törvényt átírnak...

MA 12:55

Az űrdenevérek titkai, amelyekről a drónok csak álmodnak

👾 A denevérek bámulatos navigátorok: a sötét erdőkben és barlangokban úgy suhannak, mintha radarjuk volna, saját hangjaik visszaverődéseit figyelve tájékozódnak...

MA 12:37

Az univerzum szeme kinyílik: lélegzetelállító JWST-képek a Helix-ködről

A Helix-köd új, részletgazdag képein, amelyeket a James Webb-űrteleszkóppal (JWST) készítettek, Naprendszerünk egyik legismertebb csillagtemetője egészen új arcát mutatja: látványos csomókat, csillagszelek által formált por- és gázfelhőket tár elénk...

MA 12:20

Az aszteroida-becsapódás után meglepően gyorsan talpra állt az élet

🚀 Hatvanhat millió évvel ezelőtt a Földet eltaláló aszteroida elképesztő pusztítást végzett: kihaltak a dinoszauruszok és számos más élőlény, a bolygó élete gyakorlatilag összeomlott...

MA 12:02

Az MI-szupersztárok új startuplázat robbantanak ki

🚀 Egyre gyakrabban fordul elő, hogy népszerű, nyílt forráskódú MI-eszközökből rövid idő alatt százmilliókat érő startupok lesznek...

MA 11:58

Az MI-leállások rémét űzi el a TrueFoundry új fegyvere

⚡ Érdemes megvizsgálni, hogyan válnak egyre kockázatosabbá a nagyvállalati MI-alapú rendszerek, amikor kizárólag egyetlen modell vagy szolgáltató megbízhatóságára támaszkodnak...

MA 11:38

Az okostelefonod éjjel titokban kifecsegi az adataidat

💡 Noha az okostelefonod éjszaka, az éjjeliszekrényeden pihenve látszólag tétlen, valójában sosem áll le teljesen...

MA 11:20

Az edzés éveket faraghat le az agy korából

💪 Heti 150 perc közepes vagy intenzív aerob mozgás már elég lehet ahhoz, hogy az agy biológiai értelemben is fiatalabb maradjon – derül ki friss kutatásokból...

MA 11:03

A Zendesket elöntötte az új spamhullám

Január 18-án minden várakozást felülmúló spamhullám indult világszerte: emberek százai, ezrei kaptak tömeges e-maileket jól ismert cégek Zendesk-ügyfélszolgálati rendszereiből...

MA 10:58

Az Apple MI-csevegőre cseréli Sirit: hamarosan megújul a hangasszisztens

🤖 A hónapok óta húzódó találgatásoknak vége: végre körvonalazódik, hogy az Apple miképp tervezi felpörgetni a mesterséges intelligencia fejlesztéseit...

MA 10:50

Az újabb T‑Mobile-trükk: csendben emelnek, mégis olcsóbb marad?

Január 21-től a T-Mobile újabb, sorozatban második alkalommal emeli a havi díjakat: mostantól minden hangalapú előfizetés után 4,99 USD-t (kb...

MA 10:33

Az Apple is ringbe száll a viselhető MI-trónért

Az Apple saját MI-s viselhető eszköz fejlesztésén dolgozhat, amely egy ruhára tűzhető, kör alakú, vékony PIN-szerű kiegészítő lesz, alumínium- és üvegházzal...

MA 10:17

Az MI új dimenzióba repíti a LinkedIn ajánlórendszerét

🚀 A LinkedIn több mint 15 éve fejleszti saját MI-alapú ajánlórendszerét, ám a munkaerőpiac következő generációjához új szintre kellett lépniük...

MA 09:57

Az űrállomás evakuálása után: mire jött rá a Crew–11?

Csak egy héttel a Nemzetközi Űrállomásról való kényszerű hazatérésük után a Crew–11 négy tagja magabiztosan állt ki a nagyközönség elé, és mindannyian egyetértettek abban, hogy az emberes űrutazás jövője továbbra is ígéretes...

MA 09:51

A füvet taposó egerek: a labortévedések nyomában

🐇 Miért szoronganak kevésbé a szabadban élő laboratóriumi egerek, mint azok, akik sosem hagyhatják el ketrecüket?..

MA 09:41

Az Apple végre igazi chatbottá alakítja Sirit

Jelentős változásra készül az Apple: a Siri eddigi felülete helyett valódi chatbotélményt kapnak majd az iPhone- és Mac-felhasználók az iOS 27-ben és a macOS 27-ben...

MA 09:33

A Google Home miatt bolondultak meg az okoslámpák?

💡 Sokan arra panaszkodnak, hogy a Google Home alkalmazás hirtelen offlineként jelzi a korábban gond nélkül működő okoslámpákat, kapcsolókat vagy konnektorokat...

MA 09:28

A siker kulcsa az MI-ben: kezeld portfólióként!

Az MI egyre nagyobb nyomást helyez az üzleti vezetőkre, akiknek nemcsak be kell vezetniük a technológiát, hanem közben a változó társadalmi hozzáálláshoz és piaci versenyhez is alkalmazkodniuk kell...

MA 09:17

Az ismeretlen óriások nyomában: rejtélyes életforma a múltból

Több mint 400 millió évvel ezelőtt a Föld szárazföldjeit nem fák, hanem különös, toronyszerű lények uralták, amelyek akár 7-8 méteres magasságot is elértek...