Különleges adatok – hatalmas méretek
A vasrúd hossza megközelítőleg ötszázszorosa a Plútó Nap körüli pályájának, vagyis elképesztő méretű. Így a benne található vasatomok teljes tömege megközelítőleg akkora, mint a Marsé. Ez a felhő pontosan illeszkedik a Gyűrűs-köd belsejébe. A köd 1779 óta ismert: Charles Messier francia csillagász ekkor figyelte meg először a Lant csillagképben. Az égi gázburok azóta színes látványosság az emberiség számára. Egy ilyen gázköd minden csillag életének végső szakaszáról árulkodik – a mi Napunk néhány milliárd év múlva hasonló módon dobja majd le külső rétegeit.
Úttörő műszerrel végeztek megfigyeléseket
A csapat a William Herschel-távcső 4,2 méteres távcsövével dolgozott, amelyre a vadonatúj WEAVE műszert telepítették. A több száz optikai szálat tartalmazó LIFU mód segítségével elsőként sikerült a Gyűrűs-köd teljes felületéről nagy felbontású spektrumot rögzíteni. Így minden egyes pont kémiai összetételét meg tudták határozni, és különböző hullámhosszakon képet tudtak alkotni. Ami kezdetben jelentéktelennek tűnt, egyértelmű sávként ugrott ki a feldolgozott adatokból: egy eddig ismeretlen, vasból álló „rúd”.
Még mindig rengeteg a kérdés
A helyzet egy csapásra megváltozott, hiszen senki sem tudja, miként keletkezhetett ez az óriási vasrúd. Elképzelhető, hogy a csillag anyagkidobási folyamata során alakult ki, de az is lehet, hogy egy korábban a csillag körül keringő kőzetbolygó elpárolgása hozta létre. Ezért további, sokkal részletesebb megfigyelésekre lesz szükség. Lehetséges, hogy a vas mellett más elemek is ott rejtőznek, ami segítene eldönteni, melyik elmélet állja meg a helyét.
Ez csak a kezdet: a WEAVE műszer a következő öt évben nyolc különböző égboltfelmérést végez, köztük számos további ionizált ködöt vizsgál majd a Tejútrendszer északi felében. Szinte biztos, hogy a Gyűrűs-köd vasrúdja nem egyedi jelenség, idővel újabb példákat fedezhetnek fel. Ez segíthet megválaszolni azt is, honnan származik a világegyetemben található vas jelentős része.
A felfedezés megdöbbentő, és a WEAVE műszer segítségével a csillagászat most újabb ismeretleneket tárhat fel a világegyetem közeli és távoli tájain.
