A friss kutatás szerint az ókori Pompeji első fürdőházában a vizet mindössze naponta egyszer cserélték, így a fürdőzők gyakorlatilag szennyezett, ólomszennyezett vízben áztak. Bár a rómaiak híresek fejlett vízellátásukról és közfürdőikről, a most feltárt fürdőkörülmények közel sem voltak higiénikusak.
Kövesedő mész és kosz mindenütt
A kutatók kalcium-karbonát, azaz mészlerakódás-mintákat elemeztek, melyek a kemény víz következtében keletkeznek. Ráadásul a karbonátokban kimutatható szénizotóp-csökkenés azt sugallja, hogy organikus szennyeződések – tehát emberi salakanyagok: izzadság, faggyú, vizelet vagy fürdőolaj – kerültek a vízbe. Ez különösen ott mutatkozott meg, ahol a víz elfolyt, vagyis a szennyeződés főleg a használat nyomán keletkezett. A tanulmány egyik szerzője szerint ezek a fürdők élményként egészen mást jelentettek, mint a mai fürdőzés: olívaolajat használtak a szennyeződés eltávolítására, amely a vízbe is belekerült.
Ólom a csövekből, de senkit sem zavart
A vízrendszert akkoriban ólomcsövek alkották, amelyek miatt magas ólomszintet mutattak ki a vizsgálatokban. Szerencsére hosszú távon a csövekben lerakódott mész valamelyest csökkentette a víz ólomtartalmát, de a szennyezés rövid és középtávon komoly problémát okozott. Bár a fürdők minden társadalmi réteg előtt nyitottak voltak, valószínűleg a vendégek rövidebb ideig használták a meleg, zsúfolt medencéket, inkább beszélgettek az öltözőkben vagy a gőzfürdőkben. A piszkos, bűzös víz sem tartotta vissza őket a társasági élet élvezetétől.
Az MI-modellek és az emberi agy működése közötti párhuzamokra mutatott rá egy új kutatás, amelyet svájci (EPFL), amerikai (MIT) és georgiai (Georgia Tech) egyetemek tudósai végeztek...
💻 Erre utal többek között az is, hogy az idei évben a RAM ára minden eddiginél magasabbra szökik, ami a teljes technológiai iparágra nagy hatással van...
🚀 A mesterséges intelligencia fejlődése új irányt vett: már nem pusztán a modellek mérete számít, hanem sokkal inkább az architektúra, a tanítási dinamika és az értékelési stratégia határozza meg, milyen rendszerek születnek...
2026-ban az áttörő technológiák új korszaka kezdődik. A nátriumion-akkumulátorokat már óriáscégek fejlesztik, és ezeket az olcsó, hőálló és hosszú élettartamú energiatárolókat hamarosan széles körben bevethetik...
🥀 A kakukkfűkivonatot régóta sokoldalú természetes gyógymódként tartják számon, jótékony hatása a benne található aktív összetevőkből – például a timol, karvakrol, rozmaringsav és kávésav – fakad...
🛰 PowerLight Technologies áttörő lézeres töltőrendszert mutatott be, amellyel a drónokat akár 2 km távolságból is vezeték nélkül lehet tölteni repülés közben...
A baktériumok természetes védekezési rendszereit egyre jobban megismerik a kutatók, ennek köszönhetően akár forradalmi biotechnológiai eszközök is születhetnek...
🔒 A Setapp Mobile alkalmazásbolt február 16-án végleg leáll. Ezzel minden felhasználó elveszíti a hozzáférését az ott megvásárolt vagy letöltött appokhoz, így aki eddig ezen keresztül használt alkalmazásokat, annak át kell mentenie minden fontos adatát, különben végleg elvesznek...
A Mandiant, a Google Cloud-hoz tartozó biztonsági cég, most közzétett egy új adatbázist, amellyel a Microsoft NTLMv1 algoritmusával védett rendszergazdai jelszavak akár 12 óra alatt feltörhetők, még otthoni hardveren is – nagyjából 210 ezer forintos (600 USD) gépen futtatva...
Jeff Bezos, az Amazon és a Blue Origin alapítója néhány hónapja ismét reflektorfénybe kerülve jósolta meg, hogy hamarosan emberek milliói élhetnek majd az űrben – persze főként azért, mert ott akarnak élni, nem pedig dolgozni, hiszen a munkát addigra már költséghatékonyabb lesz robotokra bízni...
👑 Ebből következően érdemes megérteni, hogy négy és fél évezreddel ezelőtt Mezopotámiában a nemileg kétértelmű emberek rendkívül jelentős és befolyásos tagjai voltak a társadalomnak...
