Költségek, csúszások, kudarcok
A NASA eddig több mint harminc értékes kőzetmintát gyűjtött a Marson, amelyek akár földönkívüli élet nyomait is őrizhetik. Ennek ellenére a minta-hazahozatali program sosem volt olcsó mulatság. A legutóbbi független vizsgálat szerint a teljes küldetés akár 4000 milliárd forintot is felemészthetett volna, miközben a minták 2040 előtt biztosan nem kerültek volna vissza a Földre. Alternatív kivitelezési tervek is születtek 2500–3000 milliárd forintos költséggel, de végül egyiket sem hagyták jóvá.
A legújabb törvényjavaslat csak részleges támogatást engedélyez: 42 milliárd forintot szánnak arra, hogy a program során fejlesztett technológiák – például radarok, spektroszkópiai műszerek és leszállórendszerek – későbbi űrmissziókat szolgálják. Más szóval, a minta-hazahozatalhoz szükséges teljes összeg töredékére jut csak pénz, de legalább néhány, a jövőre nézve fontos fejlesztés folytatódhat.
Mars helyett más küldetések kapnak támogatást
A NASA teljes költségvetése eléri a 9 ezermilliárd forintot, ebből közel 2,7 ezermilliárd jut tudományos célokra – ez mindössze 1%-kal kevesebb, mint tavaly, holott volt olyan javaslat, amely 20%-os vágást irányzott elő. Az új büdzsében jelentős forrásokat biztosítanak más küldetésekre is: például a Dragonfly (Sárkánylégy) nevű szondára, amely a Szaturnusz Titán nevű holdját célozza 185 milliárd forintból; a még működő Mars InSight leszállóegységre 77 milliárdot; valamint 111 milliárdot a Habitable Worlds Observatory (Lakható Világok Obszervatóriuma) projekt befejezésére, amely az exobolygó-vadászatot és a sötét energia kutatását célozza, és már idén ősszel indulhat.
Kína átveszi a vezetést a Mars-minta hajszában
Ebből adódóan, ha az Egyesült Államok végleg feladja a Mars-minta hazahozatalának álmát, Kína kerülhet az élre. A kínai Tianwen-3 küldetés már készül: 2028-ban indulna, és 2031-re kevesebb, de könnyebben elérhető mintákat juttatna vissza. Noha ezek a tervek kevésbé ígérnek áttörő eredményeket, mint a Perseverance mintái, mégis Kína arathatja le a babérokat.
A céltól való elállás egyes űrtudósok szerint gyakorlatilag annak beismerése, hogy az USA számára túl nagy falat a Mars-minták visszahozatala. Így nehéz elképzelni, hogyan vághatna bele a jelenleginél nagyságrendekkel költségesebb, emberes Hold–Mars-programba.
