Az állatvilág meglepő arca: virágzik az azonos nemű szerelem

Az állatvilágban több mint 1500 fajnál figyeltek már meg azonos neműek közötti szexuális viselkedést, a pókoktól és fonálférgektől a bonobókig és halakig. Ezek a viselkedésformák azonban mindmáig jelentősen aluljelentettek és kevéssé kutatottak. Egy új brit tanulmány most a főemlősök között vizsgálta az azonos neműek közötti szexuális viselkedés evolúcióját, és arra jutott, hogy ezek a magatartások a komplex társadalmi szerkezetek kialakulásában kulcsszerepet játszanak.

Minden a túlélésről szól

Vincent Savolainen, az Imperial College London professzora szerint, ha meg akarjuk érteni a társas állatok működését, az azonos neműek közötti szexuális viselkedést is ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a párosodást, az utódgondozást, a harcot vagy az élelemgyűjtést. Ezek a kapcsolatok ugyanis a társadalmi hálózatok összetartásában fontosabbak lehetnek, mint eddig gondolták.

Kik és miért élnek vele?

A kutatók több mint 1700 korábbi tanulmányt elemeztek, és végül 59 főemlősfajnál találtak dokumentált leírást az azonos neműek közötti szexuális viselkedésre (például közösülésre, ejakulációra vagy genitális ingerlésre). A vizsgált fajok körében gyakoribb az ilyen viselkedés azokban a csoportokban, ahol a hímek és nőstények jelentősen különböznek (szexuális dimorfizmus), továbbá a hosszabb életű fajoknál, illetve a nagyobb, bonyolultabb csoportokban élőknél. Ez főként a zordabb éghajlatú, ragadozók által veszélyeztetett területeken jellemző, ahol a társadalmi összetartás az életben maradást is segítheti.

Nem emberre vonatkozik

A kutatók hangsúlyozzák, hogy eredményeiket kizárólag nem emberi főemlősökre értelmezték, nem az emberekre vagy az LMBTQ+ közösségre. A vizsgálat célja az állati társas viselkedés mélyebb megértése volt, nem pedig társadalmi értelmezések keresése. Az új kutatás remélhetőleg további vizsgálatokat inspirál majd a témában.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján