A megmagyarázhatatlan lökéshullám
Az RXJ0528+2838 nagyjából 730 fényévre van tőlünk, és egy Naphoz hasonló kísérője is van. Az ilyen kettős rendszerekben a társ csillag anyaga átkerül a fehér törpére, legtöbbször egy korongban összegyűlve. Ez a korong táplálja a halott csillagot, miközben némi anyag az űrbe is kikerül, és erős kifúvásokat okoz. Ebben az esetben azonban semmilyen nyoma nincs akkréciós korongnak, tehát az ismeretlen eredetű gázkifúvás és az emiatt keletkező, hajlott ívű csillagközi lökéshullám rejtélyes marad.
Ráadásul a MUSE műszerrel (az ESO Nagyon Nagy Távcsövén, VLT) sikerült részletesen feltérképezni a lökéshullámot, és bizonyítani, hogy valóban a bináris rendszerhez tartozik, nem pedig egy másik ködből vagy csillagközi felhőből származik.
A mágneses mező és a rejtélyes energiaforrás
Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy a megfigyelt erőteljes kifúvás valójában a fehér törpe erős mágneses terének köszönhető. Ez a mágneses mező képes a társ csillag anyagát közvetlenül, korong nélkül a felszínére irányítani, magyarázatot adva az akkréciós korong hiányára. Ezért jöhet létre ilyen tartós lökéshullám, amely legalább ezer éve fennállhat. Azonban a jelenlegi adatok szerint a mágneses mező csak néhány száz évig tudná fenntartani ezt az aktivitást, így valami további, ismeretlen energiaforrás is közrejátszhat.
Új korszak kezdete a csillagászatban?
A kutatók szerint ez a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg azt, amit eddig gondoltak az extrém kettős rendszerekről. Ráadásul a következő években induló új óriástávcső, az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (Extremely Large Telescope) jelentősen segíthet hasonló bináris rendszerek felfedezésében és részletes elemzésében. Ezért a megmagyarázatlan kifúvások és lökéshullámok rejtélye talán nemsokára megoldódik.
