Szív, vese és anyagcsere: egy ördögi kör
A CKM-szindróma egy nemrégiben meghatározott állapot, amely összeköti a szív, a vese és az anyagcsere egészségét – három egymással szorosan összefüggő rendszert. Ha az egyik bajba kerül – például magas a vérnyomás, rosszak a koleszterinértékek, magas a vércukorszint, vagy túlsúly áll fenn –, az hamar problémát okozhat a többiben is. Így kialakulhat egy veszélyes körforgás, amely jelentősen növeli a szívroham, a sztrók és a szívelégtelenség kockázatát. Egy idő után a következmények messzire hatnak, hiszen ezek a betegségek egymást erősítik. Mégis sok esetben már életmódváltással – jobb étrenddel, több mozgással és célzott kezeléssel – visszafordítható a folyamat.
Mi derült ki a kutatásból?
Az új amerikai felmérés szerint a felnőttek mindössze 12%-a ismeri a CKM-szindróma fogalmát. Ugyanakkor 79%-uk fontosnak tartja, hogy többet tudjon meg róla, 72%-uk pedig kifejezetten kíváncsi a diagnosztikai és kezelési lehetőségekre. Mégis, a megkérdezettek kétharmada hibásan azt gondolja, hogy minden egészségügyi bajt külön-külön kellene kezelni, miközben a megfelelő eredményt az hozza, ha egyszerre, összefüggéseiben közelítjük meg ezeket a betegségeket. Sokan azt hiszik, ha egészséges a szív, akkor más gond nem jöhet szóba – de ez félrevezető.
Előzzük meg együtt!
Új oktatási anyagok, online segédletek és rövid videók próbálják egyszerűbbé tenni a CKM-szindróma magyarázatát: ha a szív pumpálja a vért, az anyagcsere-rendszer energiává alakítja a cukrot, a vesék kiszűrik a felesleget, szabályozzák a vérnyomást – és mindez összeér. Ha az egyik elem hibázik, borul az egyensúly. Rendszeres kontrollal – a vérnyomás, koleszterin, cukorszint, testsúly figyelésével és a vese egészségének ellenőrzésével – megelőzhetők a komoly bajok.
Így mérték fel a helyzetet
A felmérést 2025 augusztusában végezték, 4007 amerikai felnőtt részvételével, online. Az eredményeket úgy súlyozták, hogy azok a teljes népességre nézve is arányosak legyenek: figyelembe vették az életkort, nemi arányokat, etnikumot, lakhelyet, családméretet, foglalkoztatási státuszt és dohányzási szokásokat. Az így nyert adatok ±2 százalékpontos hibahatárral tükrözik az egész ország véleményét.
