Mérsékeltebb függőségi kockázat
A nitazének nevű, extra erős opioidok csoportját már az 1950-es években megalkották, de túl magas volt a túladagolási kockázatuk, ezért gyorsan háttérbe szorultak. Később újabb csavar következett, amikor ezek az anyagok ismét megjelentek az utcai drogpiacon, és kiemelkedően veszélyesnek bizonyultak. Most a kutatók egy új vegyületet, a DFNZ-t vizsgálták, amelynek külön előnye, hogy a hagyományos nitazénekkel szemben nem lassítja olyan drasztikusan a légzést — ezzel jelentősen csökken a halálos túladagolás esélye.
A dopaminfelszabadulásért felelős mechanizmus ezúttal nem lépett fel kiugró mértékben, így várhatóan eufóriát sem okoz, ami kedvez az alacsonyabb függőségi potenciálnak.
Rágcsálókon végzett tesztek: hogyan működik a DFNZ?
A kutatók egereket önadagolásos vizsgálatnak vetettek alá: mind morfiumhoz, mind a DFNZ-hez szabadon hozzáférhettek egy kar lenyomásával. Mindkét szerrel szívesen éltek a lehetőséggel az állatok, ami azt mutatja, hogy mindkettő addikcióhoz vezethet.
Amikor a hatóanyagot adagoló kart elzárták, a morfiumhoz szokott egerek komolyabb elvonási tüneteket mutattak, mint a DFNZ-t használók. Az előbbiek tovább próbálkoztak a már hatástalan karral, utóbbiak viszont hamarabb feladták. Ez arra utal, hogy a DFNZ kisebb mértékű függőséget okozhat a morfiumnál, de a szer nem mentes a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyétől.
Lehet-e segítség a drogrehabilitációban?
A kutatók azt is vizsgálták, segíthet-e a DFNZ a heroinfüggőség kezelésében. Az egerek heroinhoz jutottak, majd vagy fentanilt, DFNZ-t vagy placebót kaptak kezelési céllal. A kontrollcsoport jóval többször próbálta elérni a heroinadagját, mint azok, akik valamelyik opiát-származékot kapták. Így elképzelhető, hogy a DFNZ a jövőben alternatívája lehet a metadonhoz vagy a buprenorfinhoz hasonló gyógyszereknek az opioidhasználat visszaszorításában, de ehhez még hosszú, több fázisú, embereken végzett klinikai vizsgálat szükséges.
A tanulmány figyelmeztet: még nem ismert, hogy a DFNZ fájdalomcsillapító hatása önmagában növeli-e a függőségi hajlamot, főleg krónikus fájdalomban szenvedő pácienseknél. Továbbá az is kérdéses, hogy nagyobb adagoknál hogyan viselkedik majd a vegyület, mivel a teszteket csak terápiás dózisokon végezték.
Lassú és óvatos út a patikák polcaiig
Mire a DFNZ ténylegesen eljuthat a kórházi felhasználásig, még legalább 10 évnek kell eltelnie, hiszen hosszú biztonsági vizsgálatsorozat, szigorú hatósági ellenőrzések és klinikai vizsgálati fázisok várnak rá. Az igazán nagy kérdés még hátravan: vajon képes lesz-e valaha helyettesíteni a ma használt, ám súlyos függőségi kockázattal járó opioidokat?
