A Föld kérgének lassú születése
A kutatócsoport nagy pontosságú műszerekkel elemezte az anortozitban található plagioklász-földpát kristályokat. Ezek az apró ásványok úgy működnek, mint időgépek: megőrzik a Föld belsejének kémiai ujjlenyomatát keletkezésük idejéből. Kiderült, hogy a kontinensek kialakulása nem indult meg azonnal, amint a Föld létrejött: a nagyarányú szárazföldi növekedés csak mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött el, tehát a bolygó keletkezése után még legalább egymilliárd évig alig formálódtak kontinensek. Ez a felfedezés átírja azt, amit eddig a Föld fejlődésének üteméről gondoltunk.
Azonos gyökerek – a Föld és a Hold
A kutatók összehasonlították eredményeiket a Holdról, az Apollo-missziók során visszahozott kőzetmintákkal. Meglepő hasonlóságot találtak: az anortozitok a Holdon gyakoriak, a Földön viszont szinte alig lelhetők fel. Az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Hold körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt ugyanabból az alapanyagból származnak. Ez erősíti azt az elméletet, hogy egy bolygóméretű objektum csapódott a fiatal Földbe, és a hatalmas ütközésből jött létre a Hold. Az ausztrál sziklák minden eddiginél világosabban mutatják meg, hogyan alakult ki a mai bolygónk és kísérője.
