
Miért különleges a fúziós energia?
A magfúzió, amely két könnyű atommag összeolvadásával szabadít fel energiát, a jövő energiatermelésének egyik legnagyobb ígérete. Ez az energia tiszta, szinte végtelen, és közben nem keletkezik sem környezetszennyező anyag, sem üvegházhatást okozó gáz. Mindezek ellenére a technológiát már több mint hetven éve kísérleti szinten fejlesztik, és a jelenlegi reaktorok még mindig több energiát fogyasztanak, mint amennyit termelnek.
A Greenwald-határ áttörése
A fúziós reaktorok működésének egyik fő akadálya a Greenwald-határ: ha a plazmasűrűség ezt átlépi, az anyag instabillá válik, és a fúzió megszakadhat. Az EAST azonban az üzemanyag-gáz nyomásának és a mikrohullámú fűtés frekvenciájának pontos szabályozásával 1,3–1,65-szörös sűrűségű, stabil plazmát hozott létre – jelentősen meghaladva az addigi legjobb, 0,8–1-szeres értéket. Ez az úgynevezett „sűrűségmentes zónát” eredményezte, amelyet eddig csak elméletileg feltételeztek.
A verseny globális – és a megoldás sem kizárt
Az Egyesült Államokban, például a DIII-D nevű reaktorban vagy a Wisconsin–Madisoni Egyetemen, szintén sikerült már átlépni a Greenwald-határt, de az EAST volt az első, ahol a plazma növekvő sűrűség mellett is stabil maradt. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ezek a sikerek megalapozzák az igazi áttörést.
Közeledünk a fúziós reaktorokhoz?
Kína és az Egyesült Államok is részt vesznek az ITER (Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) programban, amelyben több tucat ország közösen építi a világ legnagyobb fúziós kísérleti reaktorát Franciaországban. Az ITER célja, hogy 2039-től, kutatási céllal, már teljes értékű fúziós energiatermelést érjen el.
A történet tanulsága egyértelmű: bár a tiszta energia forradalma még nem következik be azonnal, már látszik az út a globális energiahelyzet megoldásához.
