Üstökös nyomában: új bizonyítékok
Három nevezetes régészeti lelőhely — az arizonai Murray Springs, az új-mexikói Blackwater Draw és a kaliforniai Arlington Canyon — vizsgálata során a tudósok meggyőző nyomokra bukkantak. Mindhárom helyen megtalálták az úgynevezett „sokkolt kvarc” szemcséket, amelyek szerkezetét extrém hő és nyomás változtatta meg. Ezek a lelőhelyek régóta kulcsszerepet játszanak Észak-Amerika jégkorszaki állatvilágának kihalása és az ősi kultúrák eltűnése vizsgálatában.
A titokzatos fiatalabb driász (Younger Dryas)
A Clovis-kultúra eltűnése és a mamutok kipusztulása egybeesett az úgynevezett fiatalabb driász időszakkal, amikor a felmelegedést hirtelen mintegy ezer évnyi hideg klíma szakította félbe. Több elmélet is született a változás okairól, de egyre több kutató hajlik a kozmikus becsapódási hipotézis felé. Eszerint egy széttöredezett üstökös robbanásai hatalmas hőt és lökéshullámokat szabadítottak fel a földi légkörben, erdőtüzeket indítva, amelyek füsttel, porral, korommal és hamuval árasztották el a légkört.
Következésképpen a napfény csökkenése és az ezt követő „becsapódási tél”, valamint a jégtakarók gyors olvadása együtt okozhatták az élővilág pusztulását és az emberi közösségek összeomlását.
Fekete réteg, ritka elemek, sokkolt kvarc
Az elmúlt húsz évben egyre több olyan bizonyíték került elő, amely alátámasztja a kozmikus katasztrófa elméletét. Gyakori például az úgynevezett „fekete réteg” — egy sötét, széntartalmú üledéksáv, amely tömeges égést jelez Észak-Amerikában és Európában. További meggyőző bizonyítékok a ritka elemek, például a platina és az irídium, amelyek az üstökösökre jellemzők, valamint nanogyémántok, fémgömbök és olvadéküvegek, amelyek csak szélsőséges hőhatásra keletkeznek.
A sokkolt kvarc viszont kiemelkedik ezek közül, mivel nem igényel becsapódási krátert — légköri robbanás is elég intenzív hő- és nyomásviszonyokat teremthet. Elektronmikroszkópos vizsgálatok alátámasztják: amit találtak, túllép minden korábban ismert vulkanikus vagy emberi tűz hatásán.
Miért nincs kráter?
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a robbanás nem a felszínen, hanem a légkör magasabb rétegében történt. A szimulációk és modellek alapján az ilyen úgynevezett „légköri becsapódások” súlyos pusztítást okozhatnak maradandó kráter nélkül is. Ennek köszönhetően a régészeti rétegekben egyszerre jelennek meg a sokkolt kvarc, a fekete réteg, a nanogyémánt és az üstökösökre utaló elemek.
Következésképpen a bizonyítékok sora egyre erősebbé teszi azt a feltevést, hogy a mamutok és a Clovis-kultúra sorsát jelentős mértékben egy kozmikus katasztrófa pecsételte meg a fiatalabb driász kezdetén.
