Elképesztő, hogy az óceánok pármillió év alatt újjászülettek a legnagyobb kihalás után

Hihetetlen, de mégis igaz, hogy a Föld történetének egyik legnagyobb tömeges kihalása után alig néhány millió év alatt újra benépesültek az óceánok. A norvégiai Spitsbergen szigetén, az Északi-sarkvidéken több mint 30 000 meglepően jó állapotban maradt fosszíliát tártak fel: fogakat, csontokat, pikkelyeket és ősi állati ürüléket. Ezek az ősmaradványok 249 millió évvel ezelőtti tengeri életközösség tagjaitól származnak ‒ köztük már kihalt hüllőktől, kétéltűektől, porcos és csontos halaktól, cápáktól. Különösen jelentős, hogy mindez az állatok szárazföldről tengerbe való első nagyobb „visszatérését” mutatja be, közvetlenül a dinoszauruszok korának hajnalán.

Miért különleges Spitsbergen?

Ez a sziget a világ vezető paleontológiai lelőhelye, főként a dinoszauruszok korának legrégebbi tengeri állatainak csontleleteiről ismert. A maradványok egykor puha iszapban rakódtak le egy ősóceánban, amely a valaha volt legnagyobb víztömeg, a Panthalassa partvidékéig húzódott. Különösen izgalmasak azok a hüllő- és kétéltű-fosszíliák, amelyek az elsőként a szárazföldről a tengerhez alkalmazkodó gerinceseket reprezentálják: igazi evolúciós fordulópont.

Gyors újraéledés a nagy kihalás után

A perm időszak végén, 252 millió éve a Föld életének több mint 90 százaléka kipusztult – vulkánkitörések, oxigénhiány és savas óceánok miatt. Az eddig elfogadott elképzelés szerint az óceánok élővilága csak lassan, legalább 8 millió év alatt állt helyre. Vagyis a most felfedezett, az esemény után alig 3 millió évvel kibontakozó gazdag tengeri élet gyökeresen megkérdőjelezi ezt.

Fosszíliákban gazdag csontágy

Ez a geológiai réteg egy valóságos csontágyként bukkan elő a hegyoldalból: a 36 m²-es feltárásból összesen 800 kilogrammnyi minta került elő. A leletanyagban megtalálhatók a legapróbb halpikkelyek, cápafogak, többméteres ragadozó tengeri hüllők maradványai és megkövült ürülékek is. Különösen jelentős, hogy ilyen koncentrált és fajokban gazdag lelőhely ebből a korszakból eddig alig került elő.

Korán kezdték meghódítani a vizet

Számítógépes összehasonlító elemzések szerint a spitsbergeni csontágy a korabeli tengeri gerinces közösségek egyik leggazdagabb példája. Meglepő módon a hüllők már korábban is elkezdhettek alkalmazkodni a tengeri élethez, mint azt korábban gondolták – és akár még a nagy kihalás előtt is megindulhatott ez a folyamat. Az „ökoszisztéma újraindítása” új lehetőségeket teremtett – így alakult ki a ma ismert tengeri élővilág alapja.

Tudományos és közönségsiker

A feltárás eredményeit a Science címlapján közölték. A leleteket pedig mindenki megnézheti az Oslói Természettudományi Múzeumban és a Stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján