Új fejezet a csillagszületés kutatásában
Az NGC 1333 egy reflexiós köd, amely ezer fényévre található tőlünk, és számos fiatal, forró csillagot rejt. Ezek közül az SVS 13 kettős rendszer egyik újszülött csillagát tanulmányozva a csillagászok forradalmi felfedezést tettek. Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat csúcsminőségű 3D-s képei több mint 400 ultravékony, ívszerű gyűrűt tártak fel a csillag által kilőtt anyagnyalábokban. Minden egyes gyűrű egy-egy korábbi, energiában gazdag kitörés nyomát őrzi, akárcsak egy fa évgyűrűi.
Három évtizedes rejtély megoldása
Lélegzetelállító részletek derültek ki: a legfiatalabb gyűrű pontos megfelelője annak a ragyogó kitörésnek, amelyet az 1990-es évek elején az SVS 13 rendszerben figyeltek meg. A kutatók ezzel először tudták közvetlenül összekapcsolni a csillag aktivitásának heves fellángolását az anyagnyaláb sebességváltozásával. A jelenség hátterében az áll, hogy időről időre nagyobb mennyiségű gáz hullik az ifjú csillagra – ez robbanásszerű anyagkilövellést eredményez.
Az univerzum időkapszulája
A felfedezés harmincéves elméleti vitát zárt le: most először sikerült közvetlenül megfigyelni, hogy a fiatal csillagok miként gyűjtik, majd lökik ki magukból a környezetük anyagát. Minden gyűrű egy egykori kitörés időbélyege, így a kutatók most már a csillag múltját is nyomon követhetik – ez pedig alapjaiban változtatja meg a bolygórendszerek keletkezéséről alkotott elképzeléseinket.
