
Az óriások már megérkeztek, de a gondok maradtak
Nagyjából egy év alatt olyan technológiai cégek, mint a Microsoft, a Google vagy az Nvidia, több milliárd dollárnyi (több száz milliárd forintnyi) befektetést vállaltak a brit MI-infrastruktúra fejlesztésében. Négy MI-növekedési zónát már kijelöltek, és a hazai szereplők – például az Nscale – is az élmezőnybe törnek.
Mégis, az energiaellátás korlátozott elérhetősége és a lassú villamosenergia-hálózati csatlakozási folyamatok miatt egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Királyság lemaradhat a globális MI-versenyben. Ben Pritchard, az AVK adatközponti energiaellátó cég vezetője szerint az ambíciók és a valós eredmények egyelőre nem találkoznak.
A fejlesztések egyik legfőbb gátja az ország villamosenergia-hálózatának szűkös kapacitása: a beruházók akár 8–10 éves várakozási idővel is számolnak a hálózathoz való csatlakozáskor, különösen London térségében. Mindezt csak súlyosbítja, hogy az MI iránti kereslet az energiaigény rohamos növekedését okozta.
Az első helyszínek és a lassú rajt
Jelenleg az MI-növekedési zónák az előkészítés szakaszában járnak. Oxfordshire-ban a februári bejelentés után a tényleges építkezés még nem kezdődött el. Az észak-angliai Camboisban zajlanak az előkészítő földmunkák, az érdemi építkezés kezdetét 2026 elejére tervezik. Két további helyszínt Észak- és Dél-Walesben hirdettek ki novemberben; előbbinél még befektetőpartnert keresnek, utóbbi pedig több kisebb helyszínből áll, részben már működő infrastruktúrával, további fejlesztések előtt.
A brit kormány célja, hogy 2030-ig legalább 500 megawatt kapacitást szolgáljanak ki ezek a zónák, és legalább egy 1 gigawatt fölé nőjön. Nem kizárt, hogy ezt leginkább a hálózat jelenlegi korlátai hátráltatják majd. A számtalan, sokszor spekulatív hálózati csatlakozási igény mindemellett komoly adminisztratív terhet is jelent.
Megoldások a szűk keresztmetszetekre
Az állami Nemzeti Energia Rendszerüzemeltető (Neso) a közelmúltban intézkedéseket jelentett be, hogy több száz projektet helyezzen előtérbe, és gyorsítsa a hálózati csatlakozást. Ezen felül világcégek (Microsoft, Nvidia, Google, OpenAI, CoreWeave) is új adatközpontokat és chipeket ígérnek brit földre – s ezek között már nemcsak bejelentések, hanem aláírt szerződések is akadnak. Az Nscale brit startup például 2027 elejére tízezer Nvidia-chipes MI-üzemet épít London közelében.
Nagy a verseny, hogy az impozáns tervek mikor válnak valóban használható számítási kapacitássá a szigetország szervezetei számára. Sokan aggódnak, hogy az egész nem lesz több mint egy rövid, intenzív fellángolás: tartós sikerhez ugyanis teljes körű, megbízható infrastruktúrát kell létrehozni – beleértve az adatútvonalakat, tárolást, energiaforrásokat, biztonságot és a szakképzett munkaerőt is.
Kockázatok és lehetőségek a jövőre nézve
Másfelől a brit adatközpont-piac értéke nem éri el az amerikai szinteket, az energia pedig a legdrágább Európában: közel harmadával drágább, mint az ukrajnai háború előtt. Az elavult hálózati infrastruktúra miatt nem kizárt, hogy az új fejlesztések évekig várhatnak csatlakozásra.
Mégis van alternatíva: a mikrohálózatok (saját energiaellátó rendszerek) három év alatt kiépíthetők, és bár 10 százalékkal drágábbak, mint a hagyományos hálózati áram, nem érinti őket a csatlakozási késedelem. Szintén segíthet, ha a fejlesztők a meglévő energiaforrások mellé telepítik új központjaikat, és nem kizárólag zöldmezős beruházásokban gondolkodnak.
A siker kulcsa továbbra is a megvalósítás sebessége. Ha az Egyesült Királyság nem kezeli gyorsan az energiaellátási, jogi és finanszírozási akadályokat, könnyen lehet, hogy lemarad a kor legnagyobb gazdasági lehetőségéről, és később már csak a globális MI-verseny hátországában kullog majd.
