
A rovaralapú protein ígérete
Kezdetben nagyok voltak a remények: rovaralapú fehérjével akarta megtörni a hagyományos állati takarmányok dominanciáját, fenntartható alternatívát kínálva a rendkívül erőforrás-igényes halliszttel és szójával szemben. Fontos, hogy az Ÿnsect leginkább állateledelre és a kedvtelésből tartott állatok tápjára fókuszált. Bár a cég 2021-ben felvásárolta a Protifarmot – egy holland vállalatot, amely emberi fogyasztásra készített rovaralapú ételeket –, maga Hubert vezérigazgató is elismerte, hogy ebből a szegmensből csak évekkel később várható érdemi bevétel.
A piac realitása és a növekedés ára
Az Ÿnsect legnagyobb problémája a bevétel lassú felfutása volt: 2021-ben mindössze 6,8 milliárd forintnyi árbevételt értek el, miközben a veszteségük két év alatt megközelítette a 26 milliárd forintot. Elképzelhető, hogy a hype és a fenntarthatósági láz vonzotta be a befektetőket, köztük az Astanor Ventures-t és a francia állami befektetési bankot, de a rovarprotein piaca nehéz terep. Az állateledel-gyártásnak olcsónak kell lennie – a fenntarthatóság helyett az ár a döntő. Ezeket a fehérjéket gyakran még most is gabonamaradékból készítik, amit egyébként is felhasználnának takarmánynak, így a rovartenyésztés csak egy drága, extra lépést jelent.
A késői irányváltás és a gigaüzem csapdája
A vezetőség végül felismerte, hogy az állattakarmány-piacból nem lesz áttörés, és a kisállateledelre fókuszált volna inkább. Itt kevésbé az ár, mint inkább a minőség számít, így magasabb áron lehet értékesíteni a terméket – csak mire ez megtörtént, már túl késő volt. A cég ugyanis elkötelezte magát egy hatalmas és drága gigagyár, az Ynfarm felépítése mellett Észak-Franciaországban. Ide ömlött a befektetett tőke jó része, miközben a modell életképességét még senki sem bizonyította be.
Európai tanulságok és a rovaripar jövője
Shankar Krishnamoorthy, az Engie-től érkezett vezérigazgató már csak a veszteségek kezelésével küzdhetett: a holland gyárat bezárták, leépítések kezdődtek. Bár az Ÿnsect kudarca után sokan a rovaripar végét vizionálják, a versenytárs, az Innovafeed kisebb léptékben, fokozatosan növeli kapacitásait, és tovább működik. Joe Haslam professzor szerint az Ÿnsect esetében valójában az európai tech-környezet tipikus hibái köszönnek vissza: a startupfázisban bőséges a tőke, az ipari léptéknél viszont elakad a folytatás, ahogy ezt már más, jócskán túlbefektetett, de kudarcot vallott cégeknél is láthattuk.
Hubert felismerte a problémát, amikor társalapítója lett egy a francia ipari startupokat támogató szakmai szervezetnek – ez is mutatja, hogy nem elég az ötlet és a tőke, a tudatos piacépítési és ipari stratégia ugyannyira szükséges az áttöréshez.
