A csalárd hirdetések árnyékában
A Meta belső dokumentumai szerint 2024-ben a Kínából származó reklámbevételek 19 százaléka – több mint 1 080 milliárd forint (3 milliárd USD) – különféle csalásokból, illegális szerencsejátékból, pornográfiából és más tiltott tartalmakból származott. A világszerte futó tiltott hirdetések 25 százaléka Kínából érkezik, ami komoly anyagi és bizalmi kockázatot jelent a Meta számára. Az áldozatok sokfélék: a tajvani vásárlókat hamis egészségügyi termékekkel tévesztették meg, az amerikai és kanadai befektetők pedig jelentős megtakarításaikat elveszítették.
A látszatharc és Zuckerberg közbelépése
Belső nyomásra a Meta létrehozott egy külön csalásellenes csapatot, amellyel 2024 második felére sikerült a problémás hirdetések arányát 9 százalékra csökkenteni. Ám az év végén Mark Zuckerberg kérésére a csapat munkáját leállították. Ezzel együtt megszüntették a kínai hirdetési ügynökségek számláinak befagyasztását is, sőt, több hatékony intézkedést is elvetettek, amelyeket korábbi tesztek már sikeresnek ítéltek.
Visszatérő problémák, elégtelen védelem
A védekezés elhanyagolása után újabb kínai ügynökségek árasztották el tiltott hirdetésekkel a Facebookot és az Instagramot. 2025 közepére ezek aránya ismét elérte a 16 százalékot a teljes kínai reklámbevételen belül. A Meta független tanácsadója szerint ezzel maga a cég is rendszerszintű korrupciót támogat az ázsiai hirdetési piacon, miközben a felhasználók védelme másodlagossá vált a bevétellel szemben.
