Villanások az égen és a betlehemi csillag nyomában
Óriási érdeklődés övezi a V Sagittae nevű csillagrendszert, amelynek fénykitörései napokon belül szabad szemmel is láthatóvá válhatnak. Egy évszázadon belül ez a rendszer szupernóvaként robban szét, így rendkívüli élményt kínál a csillagászat szerelmeseinek. Ugyanebben az időszakban egy titokzatos röntgenjel is érkezett a világűrből, amely lehet egy haldokló csillag utolsó felvillanása. A szakértők ezért próbálják megfejteni az ilyen távoli jelek eredetét.
Sokan arra is kíváncsiak, hogy a Jupiter ragyogó megjelenése idén decemberben hasonlíthatott-e a Bibliából ismert betlehemi csillagra, amely Jézus születését jelölte. Erre a kérdésre nincs végleges válasz, és lényeges szempont, hogy egyetlen bolygó vagy csillag sem magyarázza a bibliai jelet teljes bizonyossággal.
A sötét anyag utáni kutatás holtpontba jutott
Egy, a közelmúltban lefolytatott kísérlet során részecskegyorsítót vetettek be a sötét anyag egyik lehetséges jelöltjének keresésére. Korábbi anomáliák alapján feltételezték, hogy új részecskét találnak, azonban a friss eredmények ezt kizárják. A sötét anyag titka így továbbra is rejtély.
Orkák és delfinek: szokatlan szövetség?
A Brit Columbia partjai közelében élő orkák és a csendes-óceáni fehér oldalú delfinek közösen vadásznak, sőt, az orkák a zsákmányt – például a lazacot – is megosztják a delfinekkel. Ez a viselkedés különlegesnek számít, hiszen más területeken az orkák inkább levadásszák a delfineket, vagy a delfinek zaklatják az orkacsoportokat. A tudósok szerint ez az első alkalom, hogy ilyen együttműködést sikerült rögzíteni, de egyes szakértők szerint nem feltétlenül szövetségről, hanem inkább tápláléklopásról lehet szó.
A tűz titka: a neandervölgyiek képesek voltak rá
A tűz használata az emberi fejlődés fordulópontjai közé tartozik. Egy új kutatás most 350 ezer évvel korábbra tolja ki azt az időpontot, amikor a neandervölgyiek már aktívan tudtak tüzet csiholni. A kutatók a piritet (bolondok aranya) vizsgálták egy suffolki lelőhelyen, ahol 400 ezer éves leletek kerültek elő. A pirit ritkasága arra utal, hogy tudatosan vitték a területre, hogy kovakővel szikrát üthessenek. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek rendszeresen, közösségi szinten is használták a tüzet, ami tovább árnyalja eddigi tudásunkat az ősi emberfélék képességeiről.
Új képet kapunk a Római Birodalom határvidékéről
Kétezer évvel ezelőtt Britanniában húzódott a Római Birodalom legészakibb határa. Az Angliát kettészelő, 118 km hosszú Hadrianus fala (Hadrian’s Wall) volt a határsáv szimbóluma és a birodalom vége. A Vindolanda erődjénél talált friss leletek azt mutatják, hogy a római peremvidék nem volt sivár, elzárt hely. Épp ellenkezőleg: a határvidék virágzó, sokszínű közösség volt, amely az egész birodalmat tükrözte.
Mars-kő és a múlt nyomai
A Perseverance marsjáró új fotóján egy szokatlanul kifehéredett szikla látható, ami arra utal, hogy a Mars múltjában akár forró, esős, trópusi éghajlat is uralkodhatott. Például a kaolinit – amely alumíniumban gazdag agyagásvány – a Földön szinte kizárólag meleg, párás körülmények között fordul elő, ezért a lelet komoly következtetések alapja lehet a Mars egykori éghajlatára nézve.
