A svéd tavak titokzatos baktériumai őrzik az élet kulcsát

A baktériumok a Föld egyik legrégebbi és legváltozatosabb élőlényei, ám kutatásuk még mindig gyerekcipőben jár. A legtöbb ismeret olyan fajokból származik, amelyek az ember szempontjából érdekesek, míg a többit eddig figyelmen kívül hagyták. Ez jelentősen korlátozza annak megértését, miként alakítják a baktériumok az ökoszisztémát, illetve hogyan fejlődtek különböző környezetekben.

Elveszett gének nyomában

A stockholmi kutatók átvizsgálták az összes ismert Caulobacterales faj DNS-ét, beleértve a svéd és finn erdők tavaiból frissen gyűjtött mintákat is. Meglepő eredményre jutottak: több édesvízi baktériumfajnál hiányzott több mint száz, a bonyolult életciklushoz kapcsolódó gén. Ezek a baktériumok három, eddig ismeretlen fajt képviselnek egy új nemzetségben, amelyet Acaudatibacternek neveztek el – vagyis „farkatlan baktérium”.

Egy Ecuadorban talált talajbaktérium szintén ugyanazokat a géneket vesztette el, és egyszerű, szimmetrikus osztódással szaporodik. Ez azt jelzi, hogy az evolúció többször is „visszaalakult”, és ezzel feltárul, mely gének szükségesek a baktériumok bonyolult életciklusához.

Váratlan fotoszintézis

A kutatók arra is rájöttek, hogy a svéd tavak baktériumai képesek a fotoszintézisre, pedig eddig ezt egyáltalán nem feltételezték róluk. További vizsgálatok során kiderült, hogy a Caulobacterales fajok mintegy 10 százaléka rendelkezik „fényenergia-hasznosító” génekkel. Ez azt bizonyítja, hogy a fotoszintézis sokkal elterjedtebb a baktériumok között, mint eddig gondolták.

A munka a SciLifeLab keretében, két stockholmi kutatócsoport szoros együttműködésében valósult meg, amely a bakteriális sejtbiológia és genetika, illetve a mikrobiológiai genomika találkozását tette lehetővé.

2025, adrienne, phys.org alapján