A római sírok új rejtélye: ujjlenyomatok az idő mélyéről

Közel 1800 évvel ezelőtt a mai Britannia területén élő rómaiak különös temetkezési szertartást alkalmaztak: folyékony gipszpasztát kentek az elhunyt testére, még mielőtt eltemették volna. A Yorki Egyetem kutatói most először azonosítottak ezzel kapcsolatban ujjlenyomatokat és húzásnyomokat egy római kori sírban, amelyek meglepő részleteket árulnak el erről a gyakorlatról.

Gipsz és emberi érintés

A kutatócsoport legalább negyven ilyen jellegű temetkezési helyet azonosított Yorkshire környékén, ahol kő- vagy ólomkoporsókba helyezték az elhunytakat, majd folyékony gipszet öntöttek rájuk. A gipsz, amelyet gyakran vakolatként használtak, vízzel elkeverve sűrű folyadékká válik, majd megköt és kemény „héjat” képez a testen – hasonlóan ahhoz, ahogyan a Vezúv áldozatainál megfigyelhető.

A kutatók most visszafejtették, hogy nemcsak öntésről volt szó: egy korábban vizsgálatlan, a 19. században feltárt szarkofág vizsgálatakor kézzel elsimított ujj- és kéznyomok bukkantak elő. 3D-s szkenneléssel részletesen azonosították a kéznyomokat, sőt a gipszbe markoló ujjak húzásának irányát is feltérképezték.

Közelebb a római halottakhoz

A különleges temetkezési mód egészen személyes kapcsolatot mutat az élők és az elhunytak között: a gipsz ujjlenyomatai a halottat utoljára érintő személyt is őrzik. A temetési szertartások ilyen kézzelfogható nyomai eddig egyáltalán nem maradtak fenn a rómaiak hagyatékában. Ezen az egyedülálló leleten keresztül talán azt is kideríthetik, hogy családtag vagy hivatásos temetőmester búcsúztatta a halottat.

Kutatás a DNS-nyomok után

A kutatók most arra készülnek, hogy megpróbálnak DNS-maradványokat kinyerni az ősi kéznyomokból, amelyeket a londoni Francis Crick Intézetben elemeznek majd tovább. Ha sikerül, akár az is megállapítható, hogy nő vagy férfi búcsúztatta utoljára a római halottat – ami egyedülálló eredményt jelentene a régészet történetében.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján