Nőknél még gyakoribb a veszély
A kutatást inspirálta az a szaúdi jelentés, amely szerint a szorongásos zavar a nők körében egyre elterjedtebb. A szorongástól szenvedő emberek gyakran túlzott aggodalmaskodást élnek át, ez pedig számos egyéb tünethez vezet, például alvászavarhoz. A medinai Taibah Egyetemen 60 egyetemista nő vett részt a vizsgálatban, 17–23 éves kor között. A résztvevők háromnegyede tapasztalt szorongásos tüneteket, 13%-uknál kifejezetten súlyos formában, míg 53%-uk a megfelelő alvás hiányáról számolt be.
Csökkenő NK-sejtszám
A vérminták alapján azoknál, akik szorongásos tünetekről számoltak be, 38%-kal kevesebb NK-sejtet találtak, mint a tünetmenteseknél. Ezek a sejtek az immunrendszer első vonalát jelentik, legyen szó fertőzésről vagy daganatos elváltozásról. Az NK-sejtek egyik típusa azonnal támad és elpusztítja a veszélyes sejteket, míg a másik az immunválaszt koordinálja. A szorongó résztvevőknél mindkét NK-sejttípus szintje alacsonyabbnak bizonyult, az alvászavarosoknál főleg a szabályozó típus szintje esett vissza – 40%-kal.
Okok és összefüggések
Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan mi idézi elő az NK-sejtek számának csökkenését. Elképzelhető, hogy ezek a sejtek elpusztulnak, vagy a szervezet lassabban állítja elő őket. Más feltételezés szerint a sejtek a vérből az idegrendszer szöveteibe vándorolhatnak át, ha valaki szorong vagy nem alszik jól.
Nem sokkal később újabb csavar következett, amikor egy olasz immunológus felvetette: elképzelhető, hogy az immunsejtek viselkedése befolyásolja a viselkedésünket, legalábbis egérkísérletek alapján. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a magas stresszszint szintén kevesebb ölősejtet eredményez.
A hormonális háttér és a kutatás korlátai
A stresszhormonnak, a kortizolnak ismert immunelnyomó hatása van, és valószínűleg az NK-sejteket is csökkenti. A kortizol például akadályozza az antigénspecifikus T-sejtek működését is. Mivel szorongáskor megugrik a kortizolszint, ez hozzájárulhat az immunsejtek fogyásához, ha nem is közvetlenül.
Ennek fényében azonban fontos megjegyezni a kutatás korlátait: mindössze 60 fiatal nő vett részt, és mindannyian ugyanabból a kultúrából származtak. A jövőben szükség lenne nagyobb létszámú, vegyes hátterű, mindkét nemet bevonó vizsgálatokra.
A kutatók szeretnék hosszabb távon is figyelemmel kísérni a résztvevőket, hogy kiderülhessen, valóban több fertőzés vagy krónikus betegség jelenik-e meg a szorongók és alvásproblémákkal küzdők körében.
