Hogyan alakítja át az agy tanulási folyamatait a KCC2 fehérje?
A Georgetown Egyetem kutatói kimutatták, hogy a KCC2 nevű fehérje szintje meghatározza, mennyire képes az agy összekapcsolni egy egyszerű jelet, például egy reggeli rutint egy kellemes élménnyel vagy jutalommal. Amikor a fehérje mennyisége csökken, a dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelő idegsejtek sokkal intenzívebben jeleznek, erősebb tanulási hurok alakul ki, és ez magyarázza, miért tapadnak ránk makacsul rossz szokások vagy akár a függőségek. Nem kizárt, hogy ugyanilyen mechanizmus játszik szerepet a dohányzás, a cukorfogyasztás vagy egy sor addiktív viselkedés hátterében is.
A kísérletek során patkányokon vizsgálták, milyen gyorsan tanulják meg, hogy egy rövid hangjelzés után hamarosan cukorkockát kapnak. Az derült ki, hogy nemcsak az számít, milyen gyakran és gyorsan tüzelnek ezek az idegsejtek: ha egyszerre, szinkronban lobbannak fel, akkor sokkal erősebben rögzül az élmény, és gyorsabban alakul ki a szokás is.
Nemcsak a drogokkal: a mindennapi ingerekkel is óvatosan kell bánni
Ugyanakkor egyes gyógyszerek, például a benzodiazepinek közé tartozó diazepám (Valium) – amely Magyarországon is elterjedt nyugtató – képesek befolyásolni a neuronok összehangolt működését, így hatnak a tanulásra is. A kutatás arra is rávilágít, hogy nem kizárt: ezek a gyógyszerek úgy segíthetik a kontrollvesztés megelőzését, hogy támogatják az agysejtek közös működését, és nem csupán csökkentik azok aktivitását.
Miért pont patkányokon dolgoztak?
A kutatók többféle módszert alkalmaztak – a viselkedésmegfigyeléstől kezdve az elektrofiziológiai méréseken, gyógyszerteszteken, fényjelzéses technológián és számítógépes modellezésen át a molekuláris elemzésekig –, de a kulcsszerepet ezúttal a patkányok játszották. Ezek az állatok ugyanis bonyolultabb, hosszabb tanulási feladatokat is megbízhatóbban végrehajtanak, mint az egerek, így stabilabb, átfogóbb képet adnak arról, hogyan formálódnak az emberi szokások.
Új remény a függőségek és egyéb agyi zavarok kezelésére
A KCC2 fehérje működésének részletes megértése nemcsak a szokások kialakulásáról ad új tudást, hanem akár a függőségek, depresszió, skizofrénia és más idegrendszeri betegségek kezelésében is áttörést jelenthet a jövőben. Nem kizárt, hogy a jövő terápiái már célzottan vissza tudják majd állítani az egészséges tanulási folyamatokat, megszakítva a káros beidegződéseket vagy akár a súlyosabb pszichiátriai zavarokat is.
