Az orosz tűzóriás visszavág: újjászületett a Bezimjanny

Oroszország távoli Kamcsatka-félszigetén található a Bezimjanny, amely 1956 márciusában hatalmas robbanással szétvetette önmagát, és szó szerint eltüntette eredeti csúcsát. Akkor a vulkán legalább 3 113 méter magas volt a tengerszint felett, de egyetlen óriási kitörés során a hegy nagy része leomlott, és a kúp alakú hegyből egy patkó alakú, kőzetből álló amfiteátrum lett.

Gyorsabb, mint hittük

A megsemmisülést követő néhány évben a hegy újjáépülése szinte azonnal megindult – egy lávakupola nőtt az újonnan létrejött katlan közepén. A Kamcsatkai Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet kutatói immár évtizedek óta folyamatosan figyelik a Bezimjanny fejlődését. Légi felvételekkel, webkamerákkal és terepi vizsgálatokkal kimutatták, hogy 1956 és 2017 között a hegy átlagosan napi 26 400 köbméternyi kőzettel gyarapodott. A legújabb eredmények szerint a Bezimjanny 2030 és 2035 között visszanyeri eredeti magasságát.

Kitörések, hegyépítés

A vulkán évente átlagosan 2–3 erőteljes kitörést produkál. A legutóbbi jelentősebb, november végi kitörés során a hamufelhő 10 kilométer magasra emelkedett, és forró gázokból, valamint törmelékből álló piroklasztikus áramlások söpörtek végig a környéken. Az elmúlt évtizedekben a vulkán nemcsak robbanással, hanem lassú lávafolyásokkal is növelte tömegét, fokozatosan visszaalakulva kúp alakú rétegvulkánná.

Veszélyek és tanulságok

Ahogy a Bezimjanny eléri eredeti magasságát, a lejtők stabilitása kulcsfontosságú kérdéssé válik, mert a hasonló, patkó alakú kráterek ismételt összeomlása újabb látványos kitöréssel fenyeget. A tudósok földi és műholdas megfigyelésekkel folytatják a vulkán vizsgálatát – az itt megszerzett tapasztalatok segíthetik világszerte az olyan vulkánok megértését, amelyek történetük során már összeomlottak, majd újraépültek.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján