Az Uránusz és a Neptunusz mélye mást rejt, mint hittük

Az Uránusz és a Neptunusz sokáig az úgynevezett jégóriás bolygók csoportjába tartoztak, azonban egy új svájci kutatás radikálisan felülírhatja ezt a képet. Zürichi tudósok korszerű szimulációval kimutatták, hogy ezek a távoli bolygók akár több sziklás anyagot is rejthetnek magukban, mint korábban sejthettük, és nem csak vízjégből és más fagyott anyagokból állnak. Ez a felfedezés választ adhat arra a rejtélyre is, miért ilyen szokatlan a két bolygó mágneses mezeje, és teljesen új elképzelések előtt nyithat utat a belső szerkezetükről. A részletes válaszokhoz azonban új űrmissziókra lesz szükség – derül ki a kutatásból.

Kő vagy jég? Megkérdőjelezett kategóriák

A kutatók szerint a Naprendszer bolygóit hagyományosan három csoportba sorolják: sziklás bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars), gázóriások (Jupiter, Szaturnusz) és jégóriások (Uránusz, Neptunusz). Eddig úgy hittük, hogy az utóbbi kettő főként jégből áll, de az új modellek szerint a sziklás rétegek dominanciája sem elképzelhetetlen. A kutatás nem mondja ki véglegesen, hogy kizárólag kőzet vagy kizárólag jég uralja ezeket a bolygókat, de megkérdőjelezi, hogy eddig csak a jégben gondolkodtunk. Érdekesség, hogy a Plutóról is kiderült: sokkal több kőzetet tartalmaz, mint sejteni lehetett.

Mi történik a bolygók mélyén?

A csoport egyedülálló szimulációs módszert fejlesztett ki: véletlenszerű sűrűségprofilból indultak ki, ehhez illesztették a mérhető gravitációs teret, majd ebből következtettek a belső összetételre. Addig ismételték a folyamatot, amíg a modell teljesen illeszkedett a valós megfigyelésekhez. Kiderült, hogy a két bolygó belseje akár vízben gazdag jégrétegekből, akár jelentős mennyiségű sziklás anyagból állhat.

Szokatlan mágneses mezők és a jövő kulcsa

Az Uránusz és a Neptunusz mágneses mezői több pólust mutatnak, szemben a Föld kétpólusú rendszerével. A mostani modellek alapján ezek a furcsa mágneses mezők úgynevezett ionos vízrétegekből származnak, amelyek mélyen a bolygókon belül találhatók. Az Uránusznál a mágneses mezők eredete mélyebbre vezethető vissza, mint a Neptunusznál.

Ezek az eredmények új kérdéseket is felvetnek: ma sem tudjuk pontosan, hogyan viselkednek az anyagok a bolygóbelsőkben uralkodó extrém körülmények között. Ezért a tudósok külön kutatóűrszondákat sürgetnek az Uránusz és a Neptunusz vizsgálatára, hogy valóban feltárhassuk, mi rejtőzik a kék légkör alatt.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján