Mi hiányzik jelenleg?
A kutatás hat adelaide-i külváros zöldfelületeit vizsgálta, és tíz fő ökológiai szempontot határozott meg, például a biodiverzitás, a növényzet, az ökológiai hálózatok, a vízgazdálkodás, a tájépítészet, a védelem és a természetmegőrzés terén. Kiderült, hogy három fontos kritérium — az ökológiai hálózatok megújítása, a vízforrások kezelése és a meglévő zöldterületek védelme — átlagon alul teljesített. Az urbanizáció, a fejlesztési nyomás és a csökkenő csapadék mind veszélyeztetik a zöldborítottság megőrzését. Ráadásul olyan fenntartható vízgazdálkodási megoldásokat, mint a csapadékvíz gyűjtése, még mindig ritkán alkalmaznak, az ökológiai összeköttetések helyreállítása pedig összehangolt, többszintű tervezést igényelne.
Mi működik, és min kellene javítani?
A kutatás szerint a legnagyobb hatást a tájépítészet és a tervezés gyakorolja, ezek mellett a biodiverzitás és a változatos növényzet egészséges, működő zöldhálózatot eredményeznek. Ezek a pozitív hatások leginkább Plympton és Unley külvárosokban voltak megfigyelhetők. A tanulmány gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz: vízérzékeny városrendezés, szárazságtűrő növényfajok ültetése, zöldfolyosók helyreállítása és hosszú távú természetvédelmi tervek kidolgozása.
A jövő útja
A hatékonyabb zöldfelület-védelemhez elengedhetetlen az összehangolt városi tervezés és a különböző hivatalok közötti együttműködés. Helyszínre szabott, mérhető kritériumokon alapuló keretrendszer segíthet a stratégiai beruházások és fejlesztések rangsorolásában, és egyúttal útmutatással szolgálhat az egész város fenntarthatóbbá tételéhez. Ez a megközelítés országosan is alkalmazható, más városokra és komplexebb, társadalmi és gazdasági szempontokat is bevonó értékelésekhez is.
