Az idő talán csak illúzió: borul a valóság rendje?

Az idő talán csak illúzió: borul a valóság rendje?
Megvizsgálandó, hogy létezik-e egyáltalán az idő, vagy csupán az emberi szemlélet sajátossága az, hogy minden előrefelé halad az óra ketyegésével. A fizika évszázadok óta kutatja az idő természetét, de ahogy közelebbről vizsgáljuk, egyre különösebb arcát mutatja. Léteznek olyan egyenletek, amelyekben az idő oda-vissza ugyanúgy működik, vagy a kvantumvilágban akár az ok és az okozat is teljesen felcserélődhet. Az idő egyik legnagyobb rejtélye, hogy a tudomány három különféle módon határozza meg, amelyeket nehéz összeegyeztetni egymással.

Az idő három arca

Az első meghatározás matematikai szimbólumként jelenik meg, amelyet folyamatok leírására használunk, a teniszlabdák mozgásától a radioaktív bomlásig. Itt az idő csak egy paraméter.

A második Einstein relativitáselméleteiben tűnik fel: itt az idő egy dimenzió, amely a tér három irányához csatlakozik, így kialakul a négydimenziós téridő. A múlt, jelen és jövő egyszerre léteznek — mind valósak, egymástól független pontok a téridőben. Ráadásul az idő és a gravitáció között szoros kapcsolat van: a téridő görbületét maga a tömeg és az energia alakítja.

A harmadik időfogalom a termodinamikából származik. Itt az idő egy irány: mindig a növekvő entrópia felé mutat, ami a rendezettség csökkenésével jár, például ahogy a jégkocka elolvad, vagy a labda legurul a lejtőn.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy bár a hétköznapi tapasztalat szerint az idő visszafordíthatatlanul halad előre, a fizika törvényei ezt nem írják elő: az egyenletek visszafelé is működnek, ami teljesen ellentmond a szubjektív élményeinknek.

Az idő nagy paradoxonja: kvantum és relativitás találkozása

A század legnagyobb elméleti fizikai erőfeszítései a relativitáselmélet és a kvantummechanika összebékítéséről szólnak. Ebből születtek a kvantumgravitációs elméletek, amelyek minden létezőt magukba foglalnak — még az időt is.

A két elképzelés azonban alapvetően különbözik: a kvantumvilágban az idő csak egy mérhető paraméter, míg a relativitáselméletben egy univerzális dimenzió.

Kísérletek történtek az egyesítésre. John Wheeler és Bryce DeWitt már 1967-ben megalkották azt az egyenletet, amelyből teljesen eltűnik az idő fogalma. Ez odáig vezet, hogy egyes kutatók szerint az idő csupán illúzió, a világegyetem legalapvetőbb törvényeiben nem létezik. Más elméletek szerint viszont az idő kvantumos természetű lehet, kicsiben darabos, hasonlóan az anyaghoz: kvantumokként léteznek az idő és a tér legapróbb egységei.

Ennek alapján megállapítható, hogy nincs általános konszenzus arról, micsoda is az idő — egy dimenzió vagy csupán mérőszám, esetleg egyirányú folyamat.

A kvantumösszefonódás és az idő érzékelése

A kvantumvilág még különösebb jelenségeket tartogat: az elektronok vagy fotonok tulajdonságai nem meghatározottak, hanem csak akkor válnak ténnyé, ha épp mérjük őket. Egy elektron lehet egyszerre két helyen, két irányban foroghat — csak a mérés pillanatában „dönt”.

Ha több elektron lép kölcsönhatásba, összefonódnak: nem külön, hanem egy kvantumrendszerként írhatók le. A legmegdöbbentőbb, hogy elég az egyik részecskét megfigyelni, a másik is automatikusan meghatározott állapotba ugrik — akármilyen távol vannak egymástól. Sőt, maga az egész univerzum elkerülhetetlenül kvantumösszefonódásba kerül a környezetével.

Ez vezet ahhoz, hogy Don Page és William Wootters 1983-ban felvetették: az idő valójában az összefonódott kvantumrendszerek sajátossága. Ha például egy kvantumóra és környezete összefonódnak, az idő leolvasásával nemcsak az órát, hanem annak környezetét is „megmérjük”, így kapjuk meg időérzetünket. Az univerzum sajátos kettőssége: belülről mérjük az időt, kívülről nézve viszont minden idő egyszerre létezik.


Az idő és az ok-okozat sorrendje a kvantumvilágban

A klasszikus fizika szerint az ok megelőzi az okozatot. Ám ha a kvantumos és relativisztikus hatások egyszerre lépnek fel, az események sorrendje is szuperpozícióba kerülhet: nem tudni, melyik történt hamarabb, vagy akár mindkettő egyszerre megtörténik.

Különösen furcsa helyzet áll elő, ha két kvantumos óra különböző magasságokban, de szuperpozícióban vannak a Föld felszíne felett: a gravitáció miatt az órák más tempóban járnak, és csak a leolvasásuk pillanatában derül ki, valójában melyik hol és mikor volt.

Ez odáig vezet, hogy elméletileg akár a jövő is befolyásolhatja a múlt eseményeit — ezt retrookozásnak nevezi a tudomány, és egyes fizikusok odáig merészkednek, hogy a kvantumos időutazás is lehetséges.

Az idő igazi arcának keresése: végső kérdések

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy még ha sikerül is megalkotni a kvantumgravitáció igazi elméletét, az idő sokarcú marad. Lehet dimenzió, mérőszám vagy egyirányú nyíl — mindezek egyszerre. Az idő talán csak az általunk érzékelt skálán értelmezhető, miközben mikroszkopikus szinten minden egészen máshogy működik. Lehet, hogy az idő valójában nem is létezik úgy, ahogy eddig gondoltuk — vagy még ennél is mélyebben rejtőzik a valóság mélyén.

2025, adminboss, www.sciencefocus.com alapján

Legfrissebb posztok

kedd 09:44

Az elit tíz: a világ leggazdagabbjai újrarendezve

💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...

MA 20:49

A Mars rejtélyes hatása: tényleg alakítja a Föld éghajlatát?

Évmilliók óta váltakoznak a jégkorszakok és melegebb időszakok a Földön, amit bolygónk pályájának és tengelyferdeségének finom változásai irányítanak...

MA 20:33

A King Gizzard kivonul, MI-klónok lepik el a Spotify-t

🎧 Miután az ausztrál King Gizzard & the Lizard Wizard hangos tiltakozás közepette elhagyta a Spotify-t, a rajongók megdöbbenve tapasztalták, hogy a platform máris MI által generált klónokat kínál helyettük...

MA 20:19

Az MI-chatbotok csődöt mondanak az öngyilkossági segélyvonalakon

Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy egyre többen fordulnak MI-hez lelki problémáikkal, de a legnépszerűbb chatbotok váratlanul rosszul vizsgáztak abban, hogyan reagálnak az önsértési vagy öngyilkossági gondolatokat tartalmazó kérésekre...

MA 20:02

A lítium trónkövetelője? Berobbanhat a nátrium‑ion akkumulátor

⚡ Tipikus eset, amikor a tudósok egy váratlan áttöréssel rukkolnak elő, amely akár felforgathatja az akkumulátorok piacát...

MA 19:50

Az eddig mért leghosszabb gammakitörés rejtélye felforgatta az asztrofizikát

🚀 Érdemes megérteni, hogy a gammakitörések (GRB) a világegyetem legnagyobb energiájú robbanásai, mégis megfejthetetlennek tűnnek...

MA 19:34

A Bluebird-hadművelet Musk bakiját meglovagolva indítaná újra a Twittert

Tipikus eset, amikor egy kihagyott ziccer visszaüthet: egy amerikai startup úgy véli, Elon Musk végzetes hibát vétett, amikor a legendás Twittert X-re nevezte át, és ezzel végleg eltüntette a logót és a márkanevet a térképről...

MA 19:17

Az új Spiderman adathalász-szolgáltatás Európa bankjait veszi célba

🕵 Egy új, Spiderman nevű adathalász eszköz jelent meg, amely valósághű másolatokat készít több európai bank és kriptopénztárca oldalairól...

MA 19:01

Az Nvidia már a tartózkodási helyedet is követné: jön a nyomkövető MI‑chip

Az Nvidia új, helymeghatározásra alkalmas technológiát fejlesztett, amely képes megmondani, pontosan melyik országban működnek az MI-chipjei...

MA 18:49

Az MI-képzés káosza: mindenki mást okol

😕 A munkahelyi MI-képzés nélkül ma már nehéz lenne lépést tartani: az alkalmazottaknak elengedhetetlen megtanulni, hogyan használják a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy veszélyben éreznék az állásukat vagy a karrierjüket...

MA 18:33

A manhattani dugódíj máris kitisztította a levegőt

Januárban indult New Yorkban a dugódíjrendszer, amelyben az autósok csúcsidőben 3500 Ft-ot (kb...

MA 18:18

A gyenge kód leállítja a gyártást – milliárdos bukó a vége

💥 Meg kell vizsgálni, hogy a gyártóvállalatok miért nem engedhetik meg maguknak a gyenge szoftverfejlesztést, és miért vált kulcskérdéssé, hogy már a fejlesztés során beépüljön a biztonság, ne pedig utólag próbálják meg védeni az elkészült alkalmazásokat...

MA 18:02

Az ultravékony nanomembrán átírhatja az orvosi implantátumok játékszabályait

Egy dél-koreai kutatócsoport új, ultravékony és rendkívül hajlékony bioelektronikai nanomembránt fejlesztett ki, amely képes szinte észrevétlenül kapcsolódni az élő szövetekhez...

MA 17:34

Az MI‑chipversenyben a győztes már rég nem Kína

Érdekes felvetés, hogy az utóbbi évek amerikai exportkorlátozásai, amelyek célja Kína elzárása volt az élvonalbeli félvezetőktől, végül inkább Kína saját technológiai fejlesztését pörgették fel, mintsem lassították volna azt...

MA 17:17

Az ukrán hekkernő az orosz kibertámadások titkos segítője

🕵 Az amerikai hatóságok vádat emeltek egy 33 éves ukrán nő, Victoria Eduardovna Dubranova (ismertebb nevén Vika, Tory vagy SovaSonya) ellen, mert orosz hátterű hekkercsoportokat segített kibertámadásokban világszerte, többek között amerikai vízrendszerek, választási rendszerek és atomerőművek ellen...

MA 17:03

Jön az ausztrál tinédzser közösségimédia-tilalom: új korszak indul?

Érdemes megvizsgálni, hogy miért kelt világszerte ilyen nagy visszhangot az ausztrál döntés, amely elsőként tiltotta be országos szinten a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését...

MA 16:49

Az adelaide-i zöldterületek fenntarthatósága veszélyben?

Adelaide városának zöldterületei kulcsszerepet játszanak a klímaszabályozásban, a biodiverzitás megőrzésében és az élhetőség javításában...

MA 16:33

A perzselő hőség hátráltatja a kisgyermekkori fejlődést

A szokatlanul magas hőmérséklet miatt a kisgyerekek egyre nehezebben érik el a korai tanulási mérföldköveket, leginkább az olvasás és a matematika terén...

MA 16:17

A Mars-utazás küszöbén állunk – tényleg ennyire közel?

Az Egyesült Államok Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiái egy átfogó jelentésben részletesen bemutatják, miért lenne sorsfordító, ha végre űrhajósokat küldenénk a Marsra...