A jég rejtett arca: miért csúszunk rajta?

A jég rejtett arca: miért csúszunk rajta?
A mindennapi életben megtapasztalt jég csúszósságát évszázadok óta próbálják megfejteni a tudósok, de a végső magyarázat máig sincs meg. Az, hogy az emberek korcsolyán kecsesen siklanak, vagy éppen elesnek a fagyos járdán, annak köszönhető, hogy a jégen egy vékony, vízszerű réteg képződik, amely csúszóssá teszi a felületet. A vita abban rejlik, hogy mitől alakul ki ez a réteg.

A nyomás-olvadás elmélete

Az 1800-as évek közepén James Thomson angol mérnök vetette fel, hogy a jég azért válik csúszóssá, mert amikor rálépünk, a testünk által kifejtett nyomás lecsökkenti az olvadáspontját, így helyileg elolvad, és egy csúszós vízréteg alakul ki. Ezt a kapcsolatot Thomson öccse, Lord Kelvin kísérletileg igazolta is. Azonban a 20. század elején két brit vegyész, Frank P. Bowden és T.P. Hughes megcáfolta ezt az elméletet, mivel számításaik szerint irreálisan nagy tömeg – több ezer kilogramm – lenne szükség ahhoz, hogy számottevően befolyásoljuk a jég olvadáspontját.

A súrlódás melegíti fel a jeget?

Bowden és Hughes alternatív magyarázatot adtak: szerintük a vízréteg a súrlódás nyomán, azaz a mozgás során keletkező hőtől jön létre. Svájcban, egy mesterséges jégbarlangban tesztelték ötletüket: fémmel és ebonittal érintkezésbe hozták a jeget, és megfigyelték, hogy a jó hővezetők (pl. réz, sárgaréz) kevésbé hajlamosak olvasztani a jeget, mert gyorsabban vezetik el a hőt, így kevesebb hő marad meg ahhoz, hogy ténylegesen megolvasztsa a felszínt. Ezen elmélet szerint tehát a súrlódás okozta hő hatására olvad meg a jég felszíne.

Ez a magyarázat ma is szerepel tankönyvekben, de sok fizikus kételkedik benne. Kiemelik, hogy a jég, például egy korcsolyapályán, már az első lépésnél csúszik, mielőtt bármiféle mozgásból eredő súrlódás kifejthetné a hatását. Amszterdami kutatók mikroszkopikus korcsolyapálya-modellt építettek, amelyben mérték a mozgó fém és a jég közötti erőket különböző sebességeknél. Megállapították, hogy a csúszósság nem függött a sebességtől, így a súrlódási melegedés nem lehet az egyedüli ok.

Előolvadás, a mindig jelenlévő nedves réteg

Michael Faraday már 1842-ben leírta, hogy két jégkocka simán összefagy, vagy hogy a meleg kéz hozzáragad a jéghez – szerinte tehát a jég felszínén egy előolvadási, vékony, nedves réteg állandóan jelen van. A további kutatók szerint ezek a felszíni vízmolekulák szabadabban mozognak, mivel kevesebb szomszédos kötés tartja őket, mint a jég mélyében. A tudósok jelenleg abban egyetértenek, hogy az előolvadási réteg ténylegesen jelen van a jég felületén, különösen fagypont közelében, de abban már nincs konszenzus, hogy ez önmagában elég-e a csúszáshoz.

Későbbi szimulációkban tudósok kimutatták, hogy ez a néhány molekula vastagságú, folyadékszerű réteg valóban jelen van. Ha egy nehéz tárgy kezd el csúszni rajta, a réteg vastagsága megnő, ami összhangban van a nyomás-olvadás elmélettel. Magasabb hőmérsékleten a súrlódás nem sokat tesz hozzá a réteg vastagságához, alacsonyabb hőmérsékleten viszont igen.


Új elmélet: amorfizáció, azaz a struktúra szétesése

A legfrissebb német kutatások szerint lehet, hogy egyik hagyományos elmélet sem ad teljes magyarázatot, vagy ezek kombinációjáról van szó. Ezek alapján a kiinduló érintkezési felületnek irreálisan kicsinek kellene lennie ahhoz, hogy csak a nyomás elolvasztja a jeget. Továbbá, egy valódi síelési sebességnél a súrlódási hő sem ad elegendő energiát az olvadáshoz. Sőt, extrém hidegben a jég továbbra is csúszik, még ha a felületi olvadás lényegében nincs is jelen.

A magyarázatot olyan kutatásokból vették át, ahol például gyémántokat próbáltak csiszolni. Ott azt figyelték meg, hogy a kristály felületéről a mozgás kiszakítja az atomokat eredeti helyükről, így egy rendezetlen, amorf, azaz folyékonyhoz hasonló réteg alakul ki. Ebből adódóan a jég felszínén a csúszó mozgás – még alacsony hőmérsékleten is – rendezetlenséget, kvázi folyékony réteget eredményez, amely növekszik, amíg a csúszás tart.

Jégbe fagyott viták

Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a jég csúszása mindhárom korábbi mechanizmus különböző mértékű együttes hatása, ráadásul új, eddig nem ismert tényezők is közrejátszhatnak. Abban minden kutató egyetért, hogy a jégfelület molekulái különösen mozgékonyak, hasonlóan ahhoz, mintha egy golyókkal teli szobában próbálnánk egyensúlyozni – mindig kicsúszik alólunk a talaj.

Egy idő után talán sikerül közös nevezőre jutni abban, hogy pontosan mi adja a jég veszélyes, ám a téli sportokhoz nélkülözhetetlen csúszóságát. Addig viszont a kérdés legalább olyan csúszós marad, mint maga a jég.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

kedd 09:44

Az elit tíz: a világ leggazdagabbjai újrarendezve

💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...

MA 20:49

A Mars rejtélyes hatása: tényleg alakítja a Föld éghajlatát?

Évmilliók óta váltakoznak a jégkorszakok és melegebb időszakok a Földön, amit bolygónk pályájának és tengelyferdeségének finom változásai irányítanak...

MA 20:33

A King Gizzard kivonul, MI-klónok lepik el a Spotify-t

🎧 Miután az ausztrál King Gizzard & the Lizard Wizard hangos tiltakozás közepette elhagyta a Spotify-t, a rajongók megdöbbenve tapasztalták, hogy a platform máris MI által generált klónokat kínál helyettük...

MA 20:19

Az MI-chatbotok csődöt mondanak az öngyilkossági segélyvonalakon

Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy egyre többen fordulnak MI-hez lelki problémáikkal, de a legnépszerűbb chatbotok váratlanul rosszul vizsgáztak abban, hogyan reagálnak az önsértési vagy öngyilkossági gondolatokat tartalmazó kérésekre...

MA 20:02

A lítium trónkövetelője? Berobbanhat a nátrium‑ion akkumulátor

⚡ Tipikus eset, amikor a tudósok egy váratlan áttöréssel rukkolnak elő, amely akár felforgathatja az akkumulátorok piacát...

MA 19:50

Az eddig mért leghosszabb gammakitörés rejtélye felforgatta az asztrofizikát

🚀 Érdemes megérteni, hogy a gammakitörések (GRB) a világegyetem legnagyobb energiájú robbanásai, mégis megfejthetetlennek tűnnek...

MA 19:34

A Bluebird-hadművelet Musk bakiját meglovagolva indítaná újra a Twittert

Tipikus eset, amikor egy kihagyott ziccer visszaüthet: egy amerikai startup úgy véli, Elon Musk végzetes hibát vétett, amikor a legendás Twittert X-re nevezte át, és ezzel végleg eltüntette a logót és a márkanevet a térképről...

MA 19:17

Az új Spiderman adathalász-szolgáltatás Európa bankjait veszi célba

🕵 Egy új, Spiderman nevű adathalász eszköz jelent meg, amely valósághű másolatokat készít több európai bank és kriptopénztárca oldalairól...

MA 19:01

Az Nvidia már a tartózkodási helyedet is követné: jön a nyomkövető MI‑chip

Az Nvidia új, helymeghatározásra alkalmas technológiát fejlesztett, amely képes megmondani, pontosan melyik országban működnek az MI-chipjei...

MA 18:49

Az MI-képzés káosza: mindenki mást okol

😕 A munkahelyi MI-képzés nélkül ma már nehéz lenne lépést tartani: az alkalmazottaknak elengedhetetlen megtanulni, hogyan használják a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy veszélyben éreznék az állásukat vagy a karrierjüket...

MA 18:33

A manhattani dugódíj máris kitisztította a levegőt

Januárban indult New Yorkban a dugódíjrendszer, amelyben az autósok csúcsidőben 3500 Ft-ot (kb...

MA 18:18

A gyenge kód leállítja a gyártást – milliárdos bukó a vége

💥 Meg kell vizsgálni, hogy a gyártóvállalatok miért nem engedhetik meg maguknak a gyenge szoftverfejlesztést, és miért vált kulcskérdéssé, hogy már a fejlesztés során beépüljön a biztonság, ne pedig utólag próbálják meg védeni az elkészült alkalmazásokat...

MA 18:02

Az ultravékony nanomembrán átírhatja az orvosi implantátumok játékszabályait

Egy dél-koreai kutatócsoport új, ultravékony és rendkívül hajlékony bioelektronikai nanomembránt fejlesztett ki, amely képes szinte észrevétlenül kapcsolódni az élő szövetekhez...

MA 17:34

Az MI‑chipversenyben a győztes már rég nem Kína

Érdekes felvetés, hogy az utóbbi évek amerikai exportkorlátozásai, amelyek célja Kína elzárása volt az élvonalbeli félvezetőktől, végül inkább Kína saját technológiai fejlesztését pörgették fel, mintsem lassították volna azt...

MA 17:17

Az ukrán hekkernő az orosz kibertámadások titkos segítője

🕵 Az amerikai hatóságok vádat emeltek egy 33 éves ukrán nő, Victoria Eduardovna Dubranova (ismertebb nevén Vika, Tory vagy SovaSonya) ellen, mert orosz hátterű hekkercsoportokat segített kibertámadásokban világszerte, többek között amerikai vízrendszerek, választási rendszerek és atomerőművek ellen...

MA 17:03

Jön az ausztrál tinédzser közösségimédia-tilalom: új korszak indul?

Érdemes megvizsgálni, hogy miért kelt világszerte ilyen nagy visszhangot az ausztrál döntés, amely elsőként tiltotta be országos szinten a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését...

MA 16:49

Az adelaide-i zöldterületek fenntarthatósága veszélyben?

Adelaide városának zöldterületei kulcsszerepet játszanak a klímaszabályozásban, a biodiverzitás megőrzésében és az élhetőség javításában...

MA 16:33

A perzselő hőség hátráltatja a kisgyermekkori fejlődést

A szokatlanul magas hőmérséklet miatt a kisgyerekek egyre nehezebben érik el a korai tanulási mérföldköveket, leginkább az olvasás és a matematika terén...

MA 16:17

A Mars-utazás küszöbén állunk – tényleg ennyire közel?

Az Egyesült Államok Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiái egy átfogó jelentésben részletesen bemutatják, miért lenne sorsfordító, ha végre űrhajósokat küldenénk a Marsra...