Az XRISM feltárja a csillagpor titkait
Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük, mennyire nehéz volt eddig megmagyarázni a klór és a kálium eredetét. Ezek az úgynevezett odd-Z (páratlan rendszámú) elemek különösen fontosak, de a jelenlegi csillagfejlődési modellek szerint a csillagoknak mindössze az univerzumban megfigyelt mennyiség tizedét kellene előállítaniuk. A rejtély megoldására a kiotói és a Meiji Egyetem kutatói a JAXA által 2023-ban pályára állított XRISM műhold nagy felbontású röntgenspektroszkópiás adatait vetették be. Az XRISM Resolve mikrohőmérője a korábbi röntgendetektorokhoz képest tízszer jobb energiafelbontást kínál, így egészen halvány nyomokat is észlelni tudtak.
Szupernóva: az univerzum elemgazdája
A Cassiopeia A szupernóva-maradvány röntgenspektrumának vizsgálata során egyértelműen magas klór- és káliumszinteket észleltek – sokkal nagyobbakat, mint amit valaha gondoltak volna. Először sikerült kimutatni, hogy egyetlen szupernóva elegendő ilyen elemet képes előállítani ahhoz, hogy azokból az univerzumban fellelhető mennyiség származzon. A kutatók szerint a hatalmas csillagok belsejében zajló intenzív keveredési folyamatok – például a gyors forgás, a kettőscsillag-kölcsönhatások vagy a héj-összeolvadások – felelősek ezért a bőséges termelésért.
Bolygók és élet: mind mélyűri viharokban születtek
Az eredmények azt sugallják, hogy az élet legalapvetőbb kémiai összetevői rendkívül zord, sztelláris körülmények között keletkeztek, messze attól, amit lakhatónak tartunk. A tanulmány azt is megmutatja, mennyit fejlődött az utóbbi időben a nagy pontosságú röntgenspektroszkópia. Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a Cassiopeia A új mércét állít a világegyetem fejlődésének kutatásában.
Mi vár még ránk?
A csoport most további szupernóva-maradványok vizsgálatát tervezi, hogy kiderüljön: az extra mennyiségű klór és kálium csak a Cassiopeia A sajátossága, vagy általánosan jellemző a hatalmas csillagok robbanásaira. Ez segíthet felfedni, mennyire gyakoriak ezek a belső keveredési folyamatok a csillagfejlődés során. Mindenesetre izgalmas belegondolni, hogy Földünk és az élet története néhány rettenetes szupernóva-robbanással kezdődött.
