Őskori ösztönök a város szorításában
Az emberi evolúció nagy részében vadászó-gyűjtögetőként éltünk, ahol a mindennapi mozgás, a rövid, intenzív stresszhelyzetek és a természetes környezet vették körül az embereket. A modern világ azonban néhány évszázad alatt gyökeresen átalakult – hosszas ülés, folyamatos zaj, közösségi média, fényszennyezés és feldolgozott élelmiszerek uralják a mindennapjainkat. Idővel ezek az ingerek ugyanazokat a stresszreakciókat váltják ki, amelyeket őseink még a ragadozók elkerülésére használtak, csakhogy most a “veszélyforrások” sosem múlnak el. A munkahelyi nyomás, a közlekedési dugók vagy az állandó riasztások miatt az idegrendszer folyamatos készültségben van – regeneráció nélkül.
Termékenység és egészség veszélyben
A tudományos felmérések szerint az iparosodás és a városiasodás az emberi evolúciós sikeresség rovására megy: a túlélés és a szaporodás egyaránt szenved. Ma világszerte csökken a termékenység. A legérdekesebb rész még csak ezután jön: az 1950-es évek óta folyamatosan zuhan a spermaszám, és romlik a spermiumok mozgékonysága is – ez a kutatók szerint a vegyszerekben, mikroműanyagokban és permetezőszerekben található anyagokhoz köthető. Ezzel párhuzamosan nő a gyulladásos és autoimmun betegségek előfordulása.
Természet nélkül nincs megoldás
Technológiai és környezeti változásaink léptéke meghaladja az emberi test alkalmazkodóképességét. Biológiai válaszunk lassú: a genetikai változásokhoz akár százezer év is kellene. Ezért új gondolkodásmódra van szükség. A várostervezésben hangsúlyosabbá kell válnia a természetközeli környezetnek, a köztereken több zöldfelületnek, és a régi tájak visszaállításának. Külön figyelmet érdemel, hogy a természet jelentheti az egyik legjobb megelőzést: a friss levegő, a mozgás, a csendes terek mind-mind javítják a vérnyomást, valamint az immun- és az idegrendszer működését. Csak úgy őrizhetjük meg egészségünket, ha visszahozzuk a természetes elemeket, és csökkentjük az ipari környezet káros hatásait.
