A Mars trópusi múltját sejtetik az ősi fehér kövek

Különös, világos színű agyagsziklákat talált a Perseverance marsjáró a Mars felszínén, amelyek arra utalnak, hogy a vörös bolygó egykor a trópusi esőerdőkéhez hasonló, nedves és párás éghajlatnak örvendhetett. Ezek a sziklák a Földön is gyakori kaolinitből állnak, amely jellemzően csak forró, csapadékos környezetben alakul ki, ahol hosszú évezredek alatt szinte minden más ásvány kimosódik. Ez azért is meghökkentő, mert a Mars ma zord, hideg és gyakorlatilag teljesen száraz.

Földi minták, marsi múlt

A kutatók földi, Dél-Afrikából és San Diegóból származó kaolinitmintákkal hasonlították össze a marsi sziklák szerkezetét. A kétféle kőzet meglepően hasonlónak bizonyult, így valószínű, hogy a marsi változat is trópusi körülmények között, intenzív csapadék hatására alakult ki. Mindezt a Perseverance több műszere is megerősítette.

A marsi víz eltűnésének rejtélye

Más műholdas felvételeken nagyobb kaolinit-telepek is láthatók, de oda még nem jutott el marsjáró. Jelenleg ezek a kisebb darabok jelentik az egyetlen közvetlen felszíni bizonyítékot arra, hogy a Marson egykor sokkal több víz volt. A vezető elméletek szerint a Mars 3–4 milliárd éve veszítette el vizének zömét, amikor mágneses tere meggyengült és a napszél elfújta a légkörét, de a pontos okok és folyamatok még vitatottak.

Egykor élhető lehetett?

A kaolinit jelenléte arra is utalhat, hogy hosszú ideig volt folyékony víz a felszínen – ez az élet kialakulásának egyik legfontosabb feltétele. A megkövesedett trópusi múlt nemcsak a Mars titokzatos történetéről mesél, hanem közelebb vihet ahhoz is, hogy megtudjuk, vajon valaha lakható volt-e a bolygó.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján

Share on Social Media