
Hányan vagyunk a hálózatban?
A Kelet-finnországi Egyetem kutatói több százezer Twitter-felhasználó adatait elemezték 2006 és 2023 között. Ötszázezer felhasználó, több ezer közösségi háló, valamint helyadatok és egyéb kontextus segítettek abban, hogy megnézzék: kikkel és mikor káromkodunk. Az MI-vel támogatott elemzés három angol nyelvű országra – Ausztráliára, az Egyesült Királyságra és az USA-ra – fókuszált. Az elemzés során több mint 2300 különféle F-betűs szlengvariációra vadásztak.
Érdekes mintázatok rajzolódtak ki: egyrészt a káromkodási hajlandóság egyre nő, ahogy a kapcsolati hálónk egyre tágul – azaz minél több az ismerős, annál kevésbé számít a közvetlenség. Kis közösségekben, 15 fő alatt szinte alig jelenik meg a trágárság. Ahogy a hálózat eléri a 100–120 tagot, a barát és ismerős közti határ elmosódik – ekkor már senki sem fogja vissza magát.
Amerika versus Ausztrália – ki káromkodik jobban?
Az amerikaiak gyakrabban használják az F-szót, de az ausztrálok kreatívabban fűzik bele a mondataikba, mint a britek. Az eredmények azt is mutatják, hogy a hálózat sűrűsége – az, hogy mennyire ismerik egymást a tagok – lényegtelen lesz a nagyon nagy csoportoknál, hiszen már mindenki mindenkivel laza kapcsolatban áll.
A káromkodás leleplezheti az álprofilokat
Ennek következtében a káromkodás vizsgálata tökéletes eszköz lehet a mesterségesen létrehozott profilok vagy a dezinformációt terjesztők felismerésére is. A valódi felhasználók online „ujjlenyomata” ugyanis felismerhető mintákat hordoz, amelyeket szinte lehetetlen hamisítani. A kutatók szerint a valódi és hamis profilok elkülönítésében nemcsak a nyelvhasználat, hanem a kapcsolati hálók szerkezete is döntő fontosságú.
A kutatási terület új lehetőségeket nyithat: az MI, a nyelvészet és az informatikai tudás keverékével hamarosan számos gyakorlati alkalmazás segítheti a hiteles profilok kiszűrését és a dezinformáció visszaszorítását.
