
Lebilincselő szimulációk Európa jövőjéről
A szakemberek első alkalommal vetették össze, mi történne Európa csapadékviszonyaival eltérő éghajlati forgatókönyvek esetén, ha az Atlanti meridionális áramlási cirkuláció (AMOC) összeomlana. Ez azt jelenti, hogy a déli féltekéről a hőt és nedvességet északra szállító áramlás drasztikusan lelassul vagy megszűnik, amely alapjaiban alakítja a Föld éghajlatát. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás, a sarki jégtakarók olvadása, valamint a friss víz beáramlása a rendszer egyensúlyának felborulásához vezethet.
Nyugat-Európa, köztük az Egyesült Királyság és Skandinávia, jelenleg ennek a rendszernek köszönheti mérsékelt klímáját, amely például Kanadához képest lényegesen enyhébb teleket tesz lehetővé ugyanazon a szélességi körön.
Mi történik, ha az áramlat leáll?
Összesen nyolc modellszimulációban vizsgálták az éghajlat változásait: ezek között voltak ipari forradalom előtti és napjainkhoz jobban hasonló, kibocsátások által terhelt forgatókönyvek is. Ha az emberiség a század közepére tetőzteti a kibocsátást, azaz a realisztikusabb RCP4.5-forgatókönyvet követjük, de közben nagy mennyiségű olvadékvíz ömlik az Atlanti-óceánba, az AMOC összeomlásának esélye jelentősen megnő.
A klímamodellek szerint egy ilyen összeomlás 28%-kal növelné az európai száraz évszak intenzitását – míg az áramlat működése mellett csak 8%-os lenne a növekedés. Ez lényegében azt jelentené, hogy Dél- és Észak-Európa között is jelentősen nőne a különbség: például Svédországban a száraz évszak intenzitása 72%-kal nőne AMOC-összeomlás esetén, míg Spanyolországban akár 60%-kal is rosszabbra fordulna a helyzet.
Beláthatatlan következmények
A századokon átívelő modellezés új megvilágításba helyezi az éghajlatváltozás hosszú távú következményeit. Bár egyes tudósok szerint nem egyértelmű, mennyire reális az a hatalmas mennyiségű olvadékvíz, amely az AMOC végleges leállásához vezetne, ez a forgatókönyv is figyelmeztető lehet: ha az áramlat összeomlik, a következmények beláthatatlanok lehetnek.
A jelenlegi melegedési folyamatok így is súlyosabb aszályokat és hosszabb száraz időszakokat okoznak, az AMOC összeomlása azonban tovább erősítené ezt a folyamatot. Az Atlanti-óceáni áramlás leállása minimum ezer évig éreztetné hatását – ez napjaink döntéshozói számára súlyos felelősséget ró. Az viszont biztosnak látszik, hogy minden éghajlatpolitikai döntés súlya tovább nő, ahogy az éghajlati fordulópontok egyre közelednek.
