Az upwelling-láncreakció: a mélyvíz hozza a savat
A kutatás kiemelte a Kaliforniai-áramlatot, ahol az upwelling-jelenség még tovább fokozza a savasodás mértékét. Ilyenkor a mélyebb, tápanyagokban gazdag és eleve savasabb víz a part közelébe emelkedik. Ebben a mélyvízben a felszíni szerves anyagok bomlásából még több CO2 szabadul fel, ami tovább növeli a savasságot. Amint ez a víz a felszínre tör, találkozik a légköri CO2-vel, és a helyzet tovább romlik.
Korallok árulkodó nyomai
A kutatók régi korallminták elemzésével követhették nyomon a savasodás évszázados folyamatát: a korallcsontvázakban megőrzött bórizotópokból összeállították a part menti pH múltbeli alakulását. Regionális modellezéssel pedig azt is megjósolták, hogy a 21. században ez a folyamat csak gyorsulni fog.
Súlyos következmények a halászatra, globális veszély
Az upwelling-régiók a legproduktívabb óceáni zónák, ahol a világ jelentős halállománya él. Ha ezek a területek gyorsabban savasodnak, az kritikus hatással lehet a halfajokra, az ökoszisztémákra és a halászat jövőjére. Hasonló veszély leselkedik más nagy upwelling-övökre is, például a perui Humboldt-áramlatra, vagy Afrika partjainál a Benguela- és a Kanári-áramlat területeire.
A szakértők hangsúlyozzák: ahogy a klímaváltozás ellen kidolgozott „zöld” technológiák (például hőszivattyúk, elektromos autók) a CO2-kibocsátást is csökkentik, ezzel együtt az óceánok savasodásának mértékét is mérséklik – ezért rendkívül fontos a támogatásuk.
