Fémes csoda a vörös bolygón
A részletes elemzések kimutatták, hogy a kőzet rendkívül magas vas- és nikkeltartalommal rendelkezik, ami ritka a marsi felszínen – viszont nagyon is jellemző a meteoritokra. Ezért a kutatók is úgy vélik, hogy a Phippsaksla valószínűleg a Naprendszer távolabbi tájairól származhat, és millió, esetleg milliárd éve zuhant a Marsra. Közelebbről megnézve szembetűnő, mennyire különbözik a környező, lapos és töredezett marsi kőzetektől.
Meteorvadászat a Marson
Ez az első ilyen típusú lelet a Perseverance missziója során, holott a rover korábban már számos kőzetfajtát vizsgált, köztük üledékes és magmás eredetű kőzeteket is, sőt néhol még életre utaló szerves anyagok nyomait is felfedezte. Más roverek is találtak már meteoritokat a Marson; a Spirit, az Opportunity és a jelenleg is működő Curiosity missziói során is akadt rájuk példa. Külön érdekesség, hogy eddig éppen a Perseverance nem találkozott meteoritokkal a Jezero-kráterben, ahol pedig a Gale-kráterhez hasonlóan régóta kutat.
Mi a helyzet a földi marsi meteoritokkal?
A Földön meglepően sok marsi eredetű meteoritot találtak már – ezek a becsapódások során kilökődött űrsziklák több ezer év alatt érkeznek bolygónkra. A becslések szerint 2024-re már körülbelül 200 marsi meteorit ismert a Földön. Közülük a legnagyobbat 2023-ban azonosították: a Szaharában talált, 24,5 kilós NWA 16788-as meteorit új rekord a marsi meteoritok között.
NASA a leállás alatt is dolgozott
A Phippsaksla felfedezését több hétig nem hozták nyilvánosságra, mert időközben az amerikai kormányzati leállás miatt elhalasztották a bejelentést, amelyet végül csak november 13-án ismerhettek meg az érdeklődők. Ez idő alatt a Perseverance tovább dolgozott a Marson, és a NASA többi kulcsfontosságú missziója sem állt le, bár a szervezet közben leépítéseket készített elő.
Ezért a különleges meteorit megtalálása jelentős lépés a marsi geológia és az idegen eredetű kőzetek vizsgálatában is.
