Különös temetési rituálé
A nő maradványait gazdag ékszerek és viselet alapján szabad, valószínűleg férjes asszonynak tartják, aki maga lehetett a birtok úrnője. Ruhája vállrészeit két ovális fibula fogta össze, a nyakánál egy kisméretű gyűrűs fibula zárta az alsóruhát. A sírban temérdek tárgyi lelet került elő, köztük madárcsontok és a kagylóval fedett koponya is – egyedülállóan jó állapotban, ami ebben a korszakban különösen ritka.
Szimbolika és fejtörések
A nő száján elhelyezett két fésűkagyló eddig teljesen ismeretlen temetési szokás Norvégiában, legalábbis a kereszténység előtti időkben. A kagylók domború része kifelé, az egyenes peremük felfelé nézett, részben befedve az állkapcsot. A kutatók egyelőre nem találtak utalást arra, hogy a kagylók ékszerhez vagy más tárgyhoz tartoztak volna. A kagylók valószínűleg helyi eredetűek, gyűjtésük búvártechnikát igényelhetett, de az is lehet, hogy csak a partról szedték őket.
Rejtett jelentés, újabb titkok
A madárcsontok és a fésűkagylók jelentése teljesen ismeretlen. A római idők egyik mozaikja szerint a fésűkagyló az örök életet jelképezhette, a középkorban pedig Szent Jakab zarándokszimbóluma lett. A viking sírban talán szintén valamiféle üzenetet kívántak közvetíteni a kortársaknak – de hogy pontosan mit, az ma még rejtély.
Ugyanezen a területen korábban a nyolcadik századból származó csontvázat is felfedeztek, de egyelőre nem tudni, hogy volt-e rokoni kapcsolat a két elhunyt között. A leletek további vizsgálata, genetikai vizsgálat és kormeghatározás segíthet fényt deríteni erre is.
