
A káros sejtek szerepe az anyagcserezavarban
A szeneszcens, vagyis öregedő sejtek elszaporodása az erek belső felszínén különösen veszélyesnek tűnik. Ezek a sejtek stressz vagy károsodás hatására már nem osztódnak tovább, viszont különféle gyulladásos anyagokat termelnek. Ez a folyamat jelentősen megváltoztatja a környező szövetek anyagcseréjét, így a szervezet gyakorlatilag nem tudja normálisan hasznosítani a tápanyagokat.
A tudósok azt vizsgálták, mi történik, ha kifejezetten az endotélsejteknél idézik elő az öregedést, majd ezeket eltávolítják. Elhízott egereknél, amelyek mesterségesen előidézett anyagcserezavarral küzdöttek, a káros sejtek eltávolítása jelentős javulást hozott: kevesebb testzsírt, alacsonyabb vércukorszintet és enyhébb anyagcserezavart eredményezett. Mindeközben ha egészséges egerekbe ültettek vissza ilyen öregedő sejteket, rögtön megjelentek az anyagcserével kapcsolatos problémák.
Ígéretes gyógyszeres lehetőség szenolítikumokkal
A kutatók egy fiszetin nevű hatóanyagot is kipróbáltak – ezt úgynevezett szenolítikumként tartják számon, mert képes kisöpörni a zombisejteket a szervezetből. Mind a magas zsírtartalmú diétán tartott egereknél, mind az egészségeseknél látványos javulást tapasztaltak a vércukorszintjükben és a glükóztoleranciájukban, miközben csökkent az öregedő sejtek mennyisége is.
Sőt, humán szövetmintákon is sikerült ugyanezt elérni: elhízott, negyvenes-ötvenes éveikben járó felnőttek ereiből származó szövetben a kezelés után jóval kevesebb öregedő endotélsejt maradt.
Lehetőségek az időskori betegségek elleni harcban
A szakértők szerint ez a megközelítés széles körű áttörést jelenthet. Az anyagcserezavar ugyanis az egész testet érintő probléma, és mivel ezek az öregedő sejtek mindenhol megtalálhatók az érrendszerben, akár több, életkorhoz köthető kóros folyamat előzhető meg, illetve kezelhető egyszerre. Megnyílhat az út egy általános, az időskori betegségek közös okát célzó terápia előtt.
Mindeközben a jövőbeli kutatásoknak ki kell deríteniük, hogy ezek a sejtes folyamatok az emberi szervezetben is ugyanúgy működnek-e, mint a laboratóriumi egerekben. Ha igen, a szenolítikumok lehetnek a jövő cukorbetegség- és anyagcserezavar-ellenes kezeléseinek kulcsa.
