Az ember közelében gyorsabb a változás
A háziasítás folyamata általában hosszabb idő alatt megy végbe, főként szelektív tenyésztéssel. A mosómedvéknél azonban már pusztán az emberek közelsége, a könnyen megszerezhető táplálék — azaz az utcai kukákban található szemét — is elindíthatja ezt a folyamatot. Ezek az állatok megtanulták, hogy amelyik nem támad az emberre, az könnyen hozzájut a kidobott ételhez. Idővel a kevésbé agresszív, nyitottabb példányok maradnak fenn a városban, és terjednek el.
A háziasítási szindróma jelei
A rövidebb orr nem az egyetlen változás, ami megjelenhet a háziasítás során: gyakori az is, hogy például lógó fülek, világos foltok és tompult ijedtségi reakciók alakulnak ki. A változás hátterében a neurális tarajsejtek működésének megváltozása állhat. A kutatók szerint a rövidebb orr és a csökkentett félelem kéz a kézben járhat, mivel ezek a tulajdonságok genetikai szinten is összefüggnek. További vizsgálatok azt is megmutathatják majd, hogy hasonló folyamat zajlik-e más városi állatoknál, például az oposszumoknál.
Az emberi jelenlét ereje
A kutatás vezetői szerint, ha már pusztán a városi életmód is elindítja a háziasítást, az alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a vadon élő fajokat kezeljük a jövőben. Az is lehetséges, hogy a városi állatok viselkedése és megjelenése sokkal gyorsabban átalakul az emberi közegben, mint eddig gondoltuk.
