A szemétünk tényleg háziasítja a városi mosómedvéket?

Az Egyesült Államok városaiban élő mosómedvék egyre inkább alkalmazkodnak az ember által teremtett környezethez, és már most megfigyelhetők náluk a háziasítás korai jelei. Egy friss kutatás szerint a városi mosómedvék orra körülbelül 3,5%-kal rövidebb, mint vidéki társaiké, ami a háziasítás egyik első jele lehet. A kutatók közel 20 000 olyan fotót elemeztek, amelyeket természetkedvelők töltöttek fel az iNaturalist oldalára, és világosan kirajzolódott a különbség a városi és a vidéki állományok között.

Az ember közelében gyorsabb a változás

A háziasítás folyamata általában hosszabb idő alatt megy végbe, főként szelektív tenyésztéssel. A mosómedvéknél azonban már pusztán az emberek közelsége, a könnyen megszerezhető táplálék — azaz az utcai kukákban található szemét — is elindíthatja ezt a folyamatot. Ezek az állatok megtanulták, hogy amelyik nem támad az emberre, az könnyen hozzájut a kidobott ételhez. Idővel a kevésbé agresszív, nyitottabb példányok maradnak fenn a városban, és terjednek el.

A háziasítási szindróma jelei

A rövidebb orr nem az egyetlen változás, ami megjelenhet a háziasítás során: gyakori az is, hogy például lógó fülek, világos foltok és tompult ijedtségi reakciók alakulnak ki. A változás hátterében a neurális tarajsejtek működésének megváltozása állhat. A kutatók szerint a rövidebb orr és a csökkentett félelem kéz a kézben járhat, mivel ezek a tulajdonságok genetikai szinten is összefüggnek. További vizsgálatok azt is megmutathatják majd, hogy hasonló folyamat zajlik-e más városi állatoknál, például az oposszumoknál.

Az emberi jelenlét ereje

A kutatás vezetői szerint, ha már pusztán a városi életmód is elindítja a háziasítást, az alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a vadon élő fajokat kezeljük a jövőben. Az is lehetséges, hogy a városi állatok viselkedése és megjelenése sokkal gyorsabban átalakul az emberi közegben, mint eddig gondoltuk.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján