Az Nvidia szárnyalása és az MI-piac robbanása
Az Nvidia részvénye mintegy 35%-kal drágult idén, jelenleg nagyjából 66 000 forint körül forog (181 dollár), ami majdnem a duplája az áprilisi mélypontnak. Az árfolyamcsúcsot október végén érték el, amikor a vállalat piaci értéke átlépte az 1800 milliárd dollárt (208 ezer milliárd forint). Eközben a cég nyereségessége is megőrizte lendületét: a 2027-es pénzügyi évre előretekintő, eredményalapú árfolyam/nyereség-mutatója (P/E) még mindig „csak” 27 körül van, ami az elmúlt évtized alsó sávjába esik.
A várakozások a mostani gyorsjelentés előtt visszafogottabbak a korábbi negyedévekhez képest, részben az egész MI-szektorba beárazódó óvatosság miatt. Az Nvidia piaci értéke az októberi rekordszinthez képest 12%-ot esett vissza.
Rekordbevételek, gigászi rendelések
Elemzői konszenzus szerint a mostani, 2026-os pénzügyi év harmadik negyedévében az egy részvényre jutó nyereség éves szinten 53%-kal ugrott, elérve az 1,25 dollárt (449 forint), miközben a bevétel 56%-kal bővült 54,92 milliárd dollárra (19 700 milliárd forint). Az adatközponti üzletág önmagában 49 milliárd dolláros (17 400 milliárd forint) bevételt könyvelhet el, ami 59%-os plusz.
A jelenlegi, januárban záruló negyedévben további növekedést várnak az elemzők, akár 62 milliárd dolláros (22 200 milliárd forintos) árbevétellel és 74%-os bruttó árréssel.
Ami igazán bizakodásra ad okot: Jensen Huang közvetlenül kérte a tajvani bérgyártót, a TSMC-t, hogy gyorsítsa fel a lapkagyártást. Más szóval: óriási a kereslet a legújabb Nvidia MI-chipek iránt, összhangban azzal, hogy Huang korábban már 1800 milliárd dolláros rendelésállományról beszélt.
Az MI-infrastruktúra-építésben nincsen fék
A nagy felhőszolgáltatók – Amazon, Microsoft, Google –, de a Meta is egyértelműen jelezték: 2026-ban nemhogy csökkenne, tovább nő a mesterséges intelligenciára fordított beruházási kedv. Mindannyian emelték a jövőbeli költési előrejelzésüket, mondván, még mindig kevés a számítási kapacitás.
A magáncégek is óriási vállalásokat tesznek: az Amazon által támogatott Anthropic például 18 000 milliárd forintot fordít országos adatközpont-fejlesztésre. A Microsoft pedig új partnerségi megállapodást kötött mind az Anthropic-kal, mind az Nvidiával. Az Anthropic 30 milliárd dolláros (10 700 milliárd forintos) felhőkapacitás-vásárlásra szerződött a Microsoftnál, és további MI-chipeket rendel az Nvidiától; cserébe a Microsoft 5, az Nvidia pedig 10 milliárd dollárt fektet be az Anthropicba.
Bár minden techóriás dolgozik saját fejlesztésű chipen, az Nvidia platformja továbbra is iparági szabványnak számít: a platform rugalmassága és széles körű alkalmazhatósága egyelőre biztosítja az Nvidia vezető pozícióját.
A „régi” chipek is aranyat érnek
A második vonalas felhőcégek (neocloud), például a CoreWeave, még a 2020-ban debütált Ampere-chipekre is hajlandók akár 8 éves szerződéseket kötni, szinte az eredeti ár 90%-áért – egyszerűen nincs elég GPU a piacon, a kereslet kielégíthetetlen.
Van, ahol az Ampere-chipek nemcsak hogy bevállalhatók, de célszerűbbek is, mivel az ő adatközpontjaik jobban alkalmasak a légbefúvásos hűtésre, míg a legújabb Blackwell-lapkacsalád már folyadékhűtést kívánna, ami jelentős átállási idővel és kieséssel járna.
A CoreWeave árbevétele 134%-kal, rendelésállománya 271%-kal nőtt éves alapon, és a cégvezetés külön kiemelte: még a régebbi GPU-generációk is hatalmas keresletet élveznek.
A jövő nagy kérdései: Jensen Huang előtt az asztalon
1. Megtartható-e a 40%-os éves MI-költés-bővülés a következő években? Ez alapvetően a keresleti oldaltól, főleg az MI-alkalmazások valós üzleti megtérülésétől függ. A Meta például megszenvedte a „korlátlan költés” stratégiát, amikor a tőzsde 11%-os zuhanással büntette a negyedéves jelentése után.
2. Mit jelent ténylegesen Huang „Kína győzelme az MI-versenyben” kijelentése? Lehet, hogy csupán gyorsabb innovációra akarja sarkallni az amerikai kormányt, más szóval villámgyors válaszokat vár a versenyfutásban.
3. Mi lesz a szabad cash flow-val: osztalék, visszavásárlás vagy újabb felvásárlások? Jelenleg az Nvidia 25 000 milliárd forintnyi készpénzen ül, úgyhogy minden mozdulatát árgus szemmel nézik a befektetők.
4. Mire alapozza az Nvidia a hírhedt, 1800 milliárd dolláros Blackwell–Rubin rendelésállományt? Mikor lesz ebből valós bevétel, ki tudja ténylegesen kifizetni az óriásszámlákat?
5. Mi várható a nyereségességben? Az új platformok bevezetése veszteségekhez vezethet rövid távon, de a cég minden erejével azon dolgozik, hogy ez minél kisebb legyen.
A háttérben feszülő kockázatok
Nem lehet szó nélkül elmenni a gigantikus MI-beruházások finanszírozhatósága mellett. Nem az Nvidia pénze forog kockán, hanem a vásárlóié: még a Big Tech szereplők is egyre gyakrabban vesznek fel hiteleket, ami intő jel lehet a piac számára.
Az iparági játékosok egyre jobban összefonódnak: az Nvidia és a Microsoft befektetnek az Anthropicba, az Anthropic pedig tőlük vásárol felhő- és hardverszolgáltatásokat. Más szóval, ha egy nagyobb szereplő meginog, annak messzire nyúló következményei lehetnek az egész MI-ökoszisztémára.
Összegzés: kockázat, láz és kitartás
A fejlemények villámgyorsan követték egymást, de egy dolog világos: a hosszú távú befektetőknek még mindig érdemes „tartani, nem cserélgetni” az Nvidia-papírokat. Az Nvidia ma az MI-beruházási ciklus szíve közepe – amíg a kereslet tart, nehéz lemaradni a gigászvonatról.
