Egy új ragadozó a múltból
Különleges, páncélos gyíkfajtát fedeztek fel Brazíliában, amely 240 millió évvel ezelőtt, még a korai dinoszauruszok előtt élt – és első ránézésre megdöbbentően hasonlított a dinoszauruszokra. Lényeges szempont, hogy az új faj, a Tainrakuasuchus bellator nevét részben a latin bellator („harcos”) szóból kapta, és a mai krokodilok őseinek egy sokszínű ágához, a Pseudosuchia-csoporthoz tartozott. Ezek a triász időszakban a szárazföld egyik legfélelmetesebb vadászai közé tartoztak.
Mi tette különlegessé?
A Tainrakuasuchus bellator körülbelül 2,4 méter hosszú és 60 kg tömegű volt. Hosszú nyaka, mozgékony testfelépítése, valamint gyors mozdulatai révén sikeres vadásznak számított. Éles, visszagörbülő fogait a zsákmány rögzítésére használta, hogy az ne tudjon menekülni. Páncélozott hátát bonyolult csontlemezek – osteodermák – fedték, amelyek a modern krokodiloknál is megtalálhatók.
Dr. Rodrigo Temp Müller, a feltárás vezetője rámutatott: bár a Tainrakuasuchus bellator hasonlított a dinoszauruszokra, testfelépítése – főként medencéje és combcsontja – alapján világosan elkülönül tőlük. Mégis jelentős szerepet töltött be a triász ökoszisztémájában; rajta kívül ennél nagyobb (akár 7 méteres) ragadozók is éltek ugyanabban a környezetben.
Lenyűgöző feltárás Dél-Brazíliában
A csapat 2025 májusában, Dél-Brazília Dona Francisca városában bukkant rá a kövületekre, amelyek az alsó állkapocs, a gerincoszlop és a medencecsont darabjait tartalmazták. A végtagok ugyan nem maradtak fenn, de a kutatók szerint a Tainrakuasuchus bellator négy lábon járt. Neve a guarani „tain” (fog), a „rakua” (hegyes) és a görög „suchus” (krokodil) szavak összetételéből ered, utalva éles fogazatára. A „bellator” szóval a szerzők Rio Grande do Sul lakosainak bátorsága és kitartása előtt tisztelegnek — főként a közelmúlt súlyos áradásai után.
Összefüggések és ritkaság
Lényeges szempont, hogy a lelet rendkívül ritka, továbbá bizonyíték a Brazília és Afrika közötti ősrégi kapcsolatra. A triász időszakban ugyanis a kontinensek még egy nagy földrészben, a Pangeában egyesültek, ami lehetővé tette az élőlények szabad mozgását. Érdekesség, hogy a Tainrakuasuchus bellator közeli rokona a mai Tanzánia területéről ismert Mandasuchus tanyauchennek, ami jól példázza a két kontinens ősi ökológiai egységét.
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a Tainrakuasuchus bellator felfedezése új fényt vet a dinoszauruszokat megelőző korszak ragadozóira, és megmutatja, mennyire sokszínű és alkalmazkodó volt már akkor is a földi élővilág. A faj és ökoszisztémája hozzájárul evolúciós múltunk rejtélyeinek megfejtéséhez, és bizonyítja, hogy a régi világ egészen másként nézett ki, mint ahogyan eddig gondoltuk.
