
Molekuláris testőrök célkeresztben
A PDIA1 és PDIA5 enzimek a daganat növekedését hajtó androgén receptor (AR) védelmét látják el. Amikor ezeket az enzimeket gátolják, az AR instabillá válik, szétesik, a rákos sejtek elpusztulnak, a daganat visszahúzódik – ezt laboratóriumi mintákon és állatkísérletekben is igazolták. Még hatékonyabbá vált a kezelés, amikor a PDIA-gátlókat a prosztatarák kezelésében elterjedten alkalmazott enzalutamiddal (kb. 420 000 HUF/doboz) kombinálták.
Dupla csapás a ráknak
A kombinált terápia humán tumormintákon és egereken végzett vizsgálatokban is ígéretesnek bizonyult. Kiderült, hogy a PDIA1 és PDIA5 nemcsak az AR-t óvják, hanem segítik a rákos sejtek stresszkezelését és energiatermelését is. Ezek gátlásakor a sejtek „erőművei”, a mitokondriumok megsérülnek, oxidatív stresszt idézve elő, ami tovább gyengíti a daganatot. Így a kutatók szerint ezek az enzimek különösen vonzó célpontokat jelentenek, hiszen egyszerre veszik el a rák üzemanyagát és motorját.
Út a biztonságosabb terápiák felé
A jelenleg fejlesztés alatt álló PDIA-gátlók még nincsenek teljesen készen a klinikai használatra, mert a meglévő változatok az egészséges sejteket is károsíthatják. A kutatók következő lépése biztonságosabb, szelektívebb gyógyszerek kifejlesztése lesz. Bár a hormonkezelések és AR-gátló gyógyszerek sokat javítottak a prosztatarákos betegek túlélésén, a rezisztencia továbbra is kihívás. Az új felfedezés esélyt adhat arra, hogy megtörjük ezt az ellenállást, és hatékonyabb kezelést kínáljunk az előrehaladott prosztatarákkal élő férfiaknak.
