
Mi számít megszűnt járványnak?
Az egészségügyi szakértők szerint egy fertőző betegség akkor tekinthető eltűntnek egy régióból, ha legalább egy évig nincs folyamatos terjedés. A folyamatos terjedést endémiás átvitelnek nevezik, vagyis amikor a betegség folyamatosan jelen van és fertőz egy adott közösségben, nemcsak elszigetelt esetek formájában, amikor például külföldről hurcolják be a vírust.
Megugrottak az esetek
2025-ben a kanyarós megbetegedések száma 29-szeresére nőtt 2024-hez képest. Idén október végéig több mint 5100 esetet jelentettek – ebből 4777 volt igazolt és 361 valószínűsített. Az ország tíz térségében (többek között Ontarióban, Quebecben és British Columbiában) regisztráltak eseteket.
Alacsony oltottságú közösségek a gócpontok
A 2024 októberében indult, nagy kiterjedésű járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol alacsony az oltottsági arány. Bár a vírus terjedési üteme lassulni látszik, a kitörés már több mint egy éve tart. A kanadai egészségügyi hatóságok nemzetközi és tartományi partnerekkel dolgoznak azon, hogy növeljék az átoltottságot, javítsák a járványfigyelést és pontos tájékoztatást nyújtsanak. Kanada visszanyerheti a kanyarómentes státuszát, ha 12 hónapig nem fordul elő folyamatos vírusátvitel.
Az Egyesült Államok is küzd
Az Egyesült Államok még tartja a kanyarómentes státuszát, de idén ott is nőtt az esetek száma. Számos államban – főleg Kaliforniában, Arizonában, Új-Mexikóban és Kansasban – jelentős járványok indultak. Az amerikai szakértők hangsúlyozzák: a megelőzés kulcsa az oltás. Az Egyesült Államokban a megbetegedettek döntő többségét beoltatlan emberek adják.
Mi várható, ha csökken az átoltottság?
Az amerikai adatok azt mutatják, hogy ha az oltási arány nem emelkedik, a kanyaró 20 éven belül ismét tartósan terjedővé válhat. A következő 25 évben akár 851 ezer megbetegedés, 170 ezer kórházi ellátás és 2550 haláleset várható. A kanyaró többféle maradandó egészségkárosodást is okozhat, ezért a szakértők szerint elengedhetetlen az átoltottság növelése.
