A rozsdát lélegző baktérium mentheti meg az óceánokat
A Föld óceánjainak egyensúlyát olyan parányi élőlények védhetik, amelyek lényegében rozsdából “lélegeznek”, és szulfidot fogyasztanak. Nemzetközi kutatók, élükön a bécsi Marc Mussmann-nal és Alexander Loy-jal, új típusú mikrobiális anyagcserét fedeztek fel: az úgynevezett MISO baktériumok képesek vasásványokból energiához jutni, miközben mérgező szulfidot oxidálnak. Különösen fontos, hogy ezek a mikrobák élőhelyükön – a tengerfenék iszapjában vagy vizes élőhelyeken – eltávolítják a mérgező hidrogén-szulfidot, és ezzel hozzájárulnak az oxigénben szegény “halott zónák” terjedésének megakadályozásához.
A mikroorganizmusok szerepe a Föld anyagciklusában
A szén, nitrogén, kén és vas körforgása alapvető folyamat a bolygón, amely során ezek az elemek különböző formában mozognak a levegő, a víz, a talaj, a kőzetek és az élőlények között. Mindezt döntően mikroorganizmusok működtetik: a számunkra mérgező elemek náluk az anyagcsere alapját jelentik, akárcsak az embernél az oxigén. Különösen a kén és a vas játszik kulcsszerepet oxigénszegény környezetben – például a tenger alján vagy mocsarakban –, ahol ezek a mikrobák egyszerre szabályozzák a tápanyagok körforgását, illetve az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán szintjét is befolyásolják. Fontos, hogy e kapcsolatok feltárása elősegíti annak megértését, miként reagálnak a természetes rendszerek a szennyezésekre és a klímaváltozásra.
MISO: Baktériumok, amelyek rozsdával oxidálják a szulfidot
Az oxigénszegény tengeri üledékekben bizonyos mikrobák hidrogén-szulfidot állítanak elő, ami kellemetlen szagú és igen mérgező gáz. Itt játszik szerepet a vas(III)-oxid – egyszerűen fogalmazva: rozsda –, amely a szulfidot vegyi úton oxidálja. Mégis, az új kutatás szerint a mikroorganizmusok nem pusztán elszenvedői, hanem aktív irányítói ennek a folyamatnak: ők maguk használják fel az energiát rejtő szulfidot növekedésükhöz. A MISO elnevezésű anyagcsere-folyamatban a baktériumok a szulfidot közvetlenül szulfáttá alakítják, kihagyva a szokásos köztes lépcsőket. Ez a képesség segíthet megelőzni a “halott zónák” kiterjedését, miközben a baktériumok növekedésükhöz szén-dioxidot kötnek meg, hasonlóan a növényekhez.
Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy a MISO baktériumok által végzett reakció jelentősen gyorsabb, mint a pusztán vegyi úton lezajló folyamat. Emellett a kutatók megállapították, hogy különféle baktériumok és archeák nagyon eltérő környezetekben – természetes vizek mélyén vagy éppen mesterséges, emberalkotta rendszerekben is – képesek ezt a fajta anyagcserét folytatni. Becslések szerint a tengeri üledékekben zajló MISO-reakció a globális szulfid–szulfát-átalakítás mintegy 7%-át teszi ki. Ezt a folyamatot a folyók és olvadó gleccserek által szállított aktív vas táplálja.
Mindezt figyelembe véve a MISO felfedezése új biológiai kapcsolatot világít meg a kén-, vas- és szénkörforgás terén az oxigénhiányos környezetekben. Ez is mutatja, hogy a mikrobák páratlan találékonysággal alakítják át a Föld alapvető elemeit, és nélkülözhetetlenek a bolygó egyensúlyának fenntartásában.
👶 A babák világra jövetele különleges, mégis megdöbbentően összetett folyamat. Az emberi terhesség átlagosan kilenc hónapig tart, három szakaszra – trimeszterre – oszlik, és már a fogantatás előtt, a menstruációs ciklus kezdőnapjától számítják...
A világ legnagyobb származékos tőzsdéje, a CME Group június 1-jén elindítja a bitcoin volatilitásalapú határidős ügyleteit, amint megkapja a szükséges szabályozói engedélyeket...
Svájcban ismét elhalt egy merész kezdeményezés, amely arra irányult, hogy a Svájci Nemzeti Bank arany- és külföldi devizatartalékai mellett bitcoint is felhalmozzon...
📢 Tizennégy év után ismét lehetőség nyílik arra, hogy vállalatok, szervezetek vagy akár városok saját felső szintű domainnevet (top-level domain, röviden TLD) birtokoljanak az interneten...
A hosszú, mély merülések extrém terhelést jelentenek a tengeri emlősöknek. Ilyenkor a szív és az agy kivételével a többi szerv áttér oxigén nélküli anyagcserére, aminek következtében tejsav halmozódik fel...
A szárazfatermeszek mesterien rejtőzködnek, fából készült épületek belsejében csendben táplálkoznak és gyarapodnak, míg a tulajdonosok csak a károk észlelése után szembesülnek a jelenlétükkel...
🔨 Érdemes megvizsgálni, hogy a modern ember ősrokonai mennyire képesek voltak alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez: a közép-kínai Lingjing lelőhely feltárásán kivételesen fejlett kőeszközökre bukkantak, amelyek körülbelül 146 ezer évvel ezelőtt készültek...
A mai vállalatok egyre bátrabban telepítenek autonóm MI-rendszereket, ám ezek magától értetődő magabiztossággal képesek váratlanul, akár katasztrofálisan hibázni...
🚀 Érdemes megjegyezni, hogy az Abiotikus tényező fejlesztői ismét egy hatalmas frissítést adtak ki, amely tovább bővíti a játék eleve hatalmas világát...
Május második hetének technológiai újdonságai minden eddiginél színesebbek: fizetős kárpótlás az iPhone-tulajdonosoknak, egy új „zseniális” Google Fitbit, legendás játék visszatérése Switch 2 konzolra, valamint a Vine feltámadása is elfért a hét legfontosabb techhírei között...
👑 Aki Ázsiába utazik, hamar szembesül azzal, hogy a helyi közlekedéshez, ételrendeléshez és tájékozódáshoz kötelező letölteni az ottani appokat, hiszen az európai vagy magyar alkalmazások gyakran használhatatlanok...
Ilyen eset például, amikor egy új játékra vagy irodai munkára keresel számítógépet, de a RAM-árak az egekben járnak, így nehéz jó ár-érték arányú, előre összeszerelt gépet találni...
Modderek körében népszerű ötlet, hogy klasszikus játékokat integrálnak a modern környezetbe, de kevesen viszik ezt olyan extrém szintre, mint RPGKing117, aki sorra varázsolja be a legendás szerepjátékokat a Fallout 4 univerzumába...
